Radnóti Miklós színpad [antikvár]

Akinek az a mestersége - ha úgy tetszik, hivatása -, hogy sok verset tanuljon, az gyakran megdöbben azon, hogy miképpen folytatják ennek vagy annak a magyar költőnemzedéknek a tagjai előző generációk üzenetét: miképpen "beszélget" - például - éppen Színpadunk névadója, Radnóti Miklós Vörösmarty Mihállyal, Arany Jánossal vagy Ady Endrével. Ezek a "találkozások" különösen izgalmassá teszik a színész számára a verset, és úgy tapasztaltam - úgy tapasztaltuk -, hogy a közönség is élvezi költők, prózaírók - és tegyük hozzá irodalmi igényű publicisták - a nemzetékeken átívelő, a régi kérdéseket úgy hangsúlyokkal gazdagító "szellemi randevúi"-t. Végre újra állandó otthonra lelt Színpadunk egy irodalomszerettető eszköze - és célja is egyben -, hogy a különböző jellegű és műfajú műsorokon belül szaporítsa ezeket a gyakran telitalálatos "találkozások"-at. És bár az elmúlt évadot bizonyos értelemben "kísérleti évad"-nak szántuk, már 1976-77-ben is arra törekedtünk, hogy a tegnapelőtt, a tegnap és a ma jeles alkotásai ne csak egy-egy műsoron belül "rímeljenek" egymásra, hanem a különböző műsorok is kiegészítsék, folytassák egymást.