Minden napra egy mese [antikvár]

ELŐSZÓ, Kis barátainak való, Nekik mondja el Sün Apó. Hétfőn reggel elbújt a nap: sötétre borult az ég kora reggel, ködébe. S hiába jött, kedd se tudta felrázni, benn rekedtünk, nem akartunk megázni. Mondtuk: szerdán hátha mégis kiderül, de csak a szél kezdett fújni cefetül. S mire csütörtök betoppant, mint a baj, feldübörgött fejünk felett a vihar. Pénteken és szombaton is úgy esett, csak vasárnap dél-felé lett csöndesebb az a pogány idő, ami karámba fogott volt egy héten át, a szobába. S mivel én, vén Sün Apóka azt láttam,