Magyar nyelv és kommunikáció - Munkafüzet/Feladatlap 17 éveseknek [antikvár]

ISMETELJÜNK! 1. Anekdotázunk a) Olvassátok el az alábbi anekdotát! Meséljétek el úgy, hogy közben folyamatosan tartsatok kapcsolatot a közönségei! b) Adjatok új címet a szövegnek! Tömörítsétek a szöveg tartalmát tételmondatba! c) Ha tudtok, meséljetek el egy másik anekdotát is osztálytársaitoknak! Értékeljétek, hasonlítsátok össze az előadók szereplését! Cserei Balázs Cserei Balázs, a Cserei család ősapja Zsigmond császárt és magyar királyt 1393-ban a nápolyi csatába kísérte. Cserei Balázs a megbomlott csata folyamán a király közelébe éppen akkor ért, midőn egy török már Zsigmond fejére emelte szablyáját. Balázs nemcsak a csapást hárította el, hanem levágta a török fejét is, s kardja hegyén mutatta föl megmentett királyának. A csata végképp elveszett, Zsigmond futna, de a Duna előtte van árjával. Cserei Balázs hirtelen halászcsónakra tesz szert, a királyt a Dunán szerencsésen átszállítja. A Duna-parton bolyonganak már, de élelem nincs velük, s az ellenséges falvak felé közelíteni nem mernek. A király szörnyű éhséget kezd érezni. Mit tegyenek? Cserei búzakalászokat szed, a búzaszemeket kifejti, s feltálalja a sovány eledelt királyának. Zsigmond Csereinek dús ajándékot és címert adott, melyben férfi áll, egyik kezében kardra tűzött török fej, másik kezében búzakalász. (Tóth Béla A magyar anekdotakincs című könyvéből) 2. Nyelvi lépcsők a) Mondjatok példákat a fenti szövegből a nyelvi rendszer elemeire! b) Keressétek meg a szövegben a jelentésbeli és a grammatikai kapcsolóelemeket! 3. Nyelvi elemzés a) Elemezzétek a mondatokat szófajok, majd mondatrészek szerint! Cserei Balázs, a Cserei család ősapja Zsigmond császárt és magyar királyt 1393-ban a nápolyi csatába kísérte. A király szörnyű éhséget kezd érezni.