Magyar nyelvtan [antikvár]

Részlet:AZ ANYANYELV SZEREPE AZ EMBER ÉLETÉBEN, A TÁRSADALOMBAN ÉS A KOMMUNIKÁCIÓBANA nyelv gondolataink, érzelmeink, akaratunk kifejezésének eszköze. Alkalmas arra, hogy embertársainkkal kapcsolatot teremtsünk. Az emberi fejlődés fontos tényezője is, hiszen a múltból átörökíti mindazt az ismeretet, amelyért elődeink már megküzdöttek. Így az egymást követő nemzedékek feladata nem az újrakezdés, hanem a meglévő ismeretek továbbfejlesztése. A nyelv tehát ismereteink legfőbb forrása, további fejlesztésének nélkülözhetetlen eszköze.A nyelv gondolkodásunk eszköze is. A bennünk megszülető gondolat szavak, szókapcsolatok és mondatok formájában történik. A tagolt, a hajlékony nyelv tesz képessé bennünket gondolataink, érzéseink árnyalt kifejezésére.A nyelv tagoltsága, hajlékonysága hosszú fejlődés eredménye, s használat közben állandóan, ma is fejlődik, csiszolódik. Ezt a fejlődést a nyelv belső törvényei szabályozzák, a tudatos nyelvhasználat azonban gyorsíthatja, finomíthatja a fejlődést. Vannak korok, amikor a tudatos fejlesztés társadalmi igénnyé válik (a nyelvújítás).A nyelv fejlődése az egyén életében is végbemegy. Az ember, amint eszmélni kezd, használja a nyelvet. A kisgyermek édesanyjától tanulja meg. Ez az anyanyelv. Ezt a nyelvet értjük, tudjuk a legjobban, ezt használjuk legszívesebben és legszínesebben. Ezen a nyelven gondolkodunk. Élete során az ember megtanul idegen nyelveket, ez szükséges is, de anyanyelvén szakadnak ki belőle élete nagy örömei, fájdalmai. (Erről vall Illyés Gyula Petőfi című müűvében, amikor a költő születését írja le: Kiskőrösön egy parasztházban egy kicsi, fekete hajú asszony fölkiált; vajúdik. Szlovákul jajong. Napközben rendesen magyarul beszél, de az ima és a sírás gyermekkora szavait szakítja föl benne.")A nyelv konkrét valósága mindenki számára az anyanyelv. Az anyanyelvvégigkíséri használóját élete során. A nyelv csak addig él igazán, amig beszélik, amíg változásra, fejlődésre képes. Ha valamilyen oknál fogva megszűnik, megmerevedik, holt nyelvvé válik. A nyelvet használói tartják életben. Az anyanyelv igényes használata nemzeti létünk feltétele.A nyelv gazdag eszköztárával: szókészletével, szabályrendszerével használói szolgálatában áll. Egy nép tagjai azért tudják egymást - viszonylag -könnyen megérteni, mert ugyanazokat a nyelvi jeleket használják, tehát egy nyelven beszélnek, amikor egymással kommunikálnak. A nyelv - mint eszköz - az egész társadalom tulajdona. Ezt a közös tulajdont az egyes ember egyéni módon használja fel. A beszéd tehát egyéni jellegű.A közlésfolyamat nélkülözhetetlen tényezői:a beszélő - a nyelv mint közvetítő eszköz - a hallgató.3