Agyunk titkai [antikvár]

6 * BEVEZETÉS Bevezetés 86 MILLIÁRD IDEGSEJT. KÖZÖTTÜK SÖKBILLIÓNYI KAPCSOLAT. BÁR ¦^ÍÍ TÖMEGÉT ALIG MÁSFÉL KILÓNYI FEHÉRJE ÉS ZSÍR ALKOTJA, S SZÓ SZERINT ELFÉR A FEJEDBEN, AZ EMBERI AGY A LEGÖSSZETETTEBB ÉS LEGBONYOLULTABB RENDSZER, AMI ÁZ ÁLTALUNK ISMERT UNIVERZUMBAN LÉTEZIK. Az IDEG-TUDOMÁNY CÉLJA MEGFEJTENI, MIKÉNT MŰKÖDIK EZ A SZERV. A nagy kutatók gondolatai és tettei mögött gyakran rejlenek érdekes történetek, s nincs ez másképp az idegkutatás terén sem. E történetek közül válogattunk össze száz tanulságos darabot. Mindegyikük kiindulópontja egy-egy megválaszolandó kérdés, megfejtendő probléma - végeredménye pedig egy olyan felfedezés, amely elvezetett minket ahhoz, hogy többet tudhassunk meg az agy működéséről, s ezáltal jobban megismerjük saját magunkat is. Maga az idegtudomány viszonylag új kifejezés: csak az 1960-as években született meg. Ez alapján úgy tűnhet, a tudósok alig fel évszázada foglalkoznak az agy és az idegrendszer működésével. Noha maga az idegkutatás vagy agykutatás, amely érdeklődésének központjában kifejezetten e szervrendszer, illetve szerv áll, a tudomány igen friss ága, már jóval régebben is akadtak tudósok, akik foglalkoztak e területtel. Az agy megértésének első lépéseit az jelentette, amikor a tudósok azt kezdték el megvizsgálni, mi történik akkor, ha valami ekomlik. Az agy és az idegrendszer rendellenességeivel foglalkozó neurológia - ideggyógyászat - a 17. század során vált az orvostudomány önálló ágává, ám az elmezavarokkal küzdőket és az agysérülésen átesett betegeket már századokkal korábban is kezelték. Balra: Már a középkorban is megpróbál-iák működési ierületek-kel párosítani az agy régióit A 19. századi francia neurológus. Duchenne de Boulagne elektromos áram segítségével zárta rövidre az idegrendszert. Az eredmények meglepőek voltak! Tlwmas Willis angol anatómus I664.ben lette közzé az agy anatómiáját bemutató részletes rajzait. Ö alkotta meg a .neurológia " szó! is Fej vagy szív? Noha már az ókori orvosoknak is voltak módszereik a súlyos fejsérülések kezelésére, ám magával az aggyal a legtöbb korabeli civilizációban nagyon keveset foglalkoztak. Az antik világ legtöbb területén ugyanis azt hitték, az agy legfőbb szerepe a vér hűtése. A test irányító szervének a szívet tartották, s úgy vélték, az egyben a lélek és az érzelmek központja is. Ez még a mai köznyelvben is jól tükröződik. A fejlődés lassú volt, de folyamatos: évszázadról évszázadra egyre többet tudtak meg az agyról, s egyre több derült ki annak valódi természetéről is. A tudósok kezdték felismerni, hogy az agy kapcsolatban áll az olyan tünetekkel, mint a paralízis, a beszédkészség elvesztése, a vakság, a süketség, vagy a személyiség drasztikus megváltozása. Ekkor