Akik életünkért harcoltak [antikvár]

Könyvem anyagát elsősorban maguknak e mű hőseinek eredeti munkáiból merítettem. Átdolgoztam a föllépésükig megjelent teljes irodalmat is, hogy tájékozódhassak munkaterületük egykori állásáról, arról, mit tudtak (és mit nem tudtak) abban az időben, amikor megváltó felfedezéseik megszülettek. Így tudtam meg, milyen volt a helyzet az egyes kórok ismerete körül abban az időben, amikor hőseim felfedezéseikre jutottak. Részletes és kimerítő irodalmi jegyzéket nem csatolok e könyvhöz, hiszen ez magában véve legalább ezer oldalt foglalna el. De különben is fölösleges volna irodalmat adni olyan könyvhöz, amely egyszerű dolgokat akar egyszerű embereknek elmondani. Finsen, Schaudinn és Semmelweis kivételével, akik régesrégen bevonultak már a kutatók Walhallájába, valamennyi többi tudóst, akikről e könyvben szó van, személyesen ismertem. Mindig elsősorban hőseim tudományos írásait tanulmányoztam és csak amikor már tisztában voltam tudományos jelentőségükkel, kerestem fel őket személyesen, hogy felfedezéseik aprólékos részleteit megtudjam. Tudományos közleményekben ritkán találni ilyen részleteket. Az egyetlen kivétel talán Semmelweis, aki nagyon közvetlenül, őszintén írt. Remélem, ily módon sikerült tetteiket akként vázolnom, hogy az alkotásaikat körülvevő romantikus elem nem ment veszendőbe. 1932 május 20. Paul de Kruif.