Bővebb ismertető
Előszó
Ki ne hallott volna róla, ki ne tudná, hogy hazánkban hosszú évek óta gyors ütemben fogy a népesség, hogy a halálozások évenkénti száma messze meghaladja a szülések egyre csak csökkenő számát. Sok oka van ennek. Az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a meglehetősen elterjedt dohányzás és alkoholizmus pusztító hatása, az egyre szélesebb népréteget érintő szegénység, az iskolázottság és az egészségkultúra hiányosságai, az iskolai egészségnevelés hiánya, a betegek gyógyítását végző egészségügy alulfinanszírozottsága stb. A legnagyobb baj talán mégis az, hogy az emberek többsége értékrendjében az egészség védelme nagyon csak sokadik a sorban. Keveset tesznek az egészségük megóvásáért, csak nagyon keveset tesznek a betegségek megelőzéséért. A saját sorsuk és egészségük iránt érzett felelősségük alacsony szintű, egészségük védelmét - hosz-szú időn át - a szocializmus éveinek gondoskodó államára és a „kötelező szűrővizsgálatokra" bízták. Hogy ez a szemlélet mennyire hibás, arra egy amerikai tanulmányutam során döbbentettek rá.
1990-ben, egy magyar orvosdelegációval az Egyesült Államokban járva, elvittek minket Baltimore-ba is. A világhírű Johns Hopkins Egyetemen egy éppen akkor zajló, nőgyógyászati rákbetegségekkel foglalkozó tudományos ülésre cseppentünk be. A méhnyakrákról szóló bevezető előadás után a koUégáim arra biztattak, hogy szóljak hozzá, elvégre mégis csak én vagyok a nőgyógyász a csapatban. Megadtam magam és jelentkeztem: - Azt szeretném kérdezni, hogy vajon az Egyesült Államokban kötelező-e a rákszűrés? - hangzott a kérdésem, de inkább ne kérdeztem volna. Az elnöklő professzor keresetlen szavakkal mordult rám. - „Kolléga úr! Hogy lehet ilyet még kérdezni is? Kérem, vegye tudomásul, hogy az Egyesült ÁUamok szabad ország. Egy szabad ország állampolgárait nem lehet arra kötelezni, hogy védjék az egészségüket! Ez az ő alapvető érdekük. Mint ahogy senkit