Klinikai gyermekgyógyászat [antikvár]

„Az irgalom lényege nem a kényszer, \ Úgy fakad, mint csöndes eső a mennyből ^ A lenti földre, s kétszeresen áldott: Megáldja azt, aki adja, s azt, ki kapja" Shakespeare: A ve\er\ce\ kalmár | Lectori salutem! A gyermekgyógyászat a medicina nagy szakmái között speciális helyet foglal el. Nincs még egy olyan diszciplína, amelyik a születés utáni periódustól a felnőtté válás korszakáig a növekedés és fejlődés, az élettani szabályozás sokszínűségét ilyen széles horizonton magába foglalná. A pediátriára nem jellemző az egyes tárgyak szervek mentén történő önállósodása és leválása. A gyermekgyógyászatban az életkorból eredő eltérő élettani sajátosságok és a felnőttől való különbségek összetartó erőként működnek, s a szakmai specializálódás a „falakon belül" maradt. A gyermekgyógyászat értékét a társtudományok egymást megtermékenyítő hatása adja, amely nélkülözhetetlen feltétele az egységes szemléletnek. A gyermekgyógyászat még ma is integráló területe az orvosi tudományoknak. És emellett a gyermekorvosok csak akkor működnek jól, ha áthatja őket a gyermek szeretete és az irgalmasság gyakorlása. A gyermekgyógyászati ismeretek összefoglalása és közreadása hatalmas munka s egyben óriási felelősség is. Az eddigi hazai gyermekgyógyászati kézikönyvek és tankönyvek igényessége és minősége iránymutató Az elődök iránti tisztelet és a jövő gyermekorvosi nemzedék iránt érzett felelősség jelenti a mértéket a mű elkészítéséhez, A könyv elsősorban - de nem kizárólag - orvostanhallgatók számára készült, és kritikusan kívánja összefoglalni mindazokat az ismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a gyakorlati gyermekorvoslás megismerése és művelése szempontjából. Az összeállítás elsősorban klinikai ismereteket kíván az olvasó elé tárni, annyi elméleti háttérrel, amennyi szükséges az adott kérdéskör megvilágítására. A könyv szerkesztésekor a felelősség számos kérdést vetett fel. Melyik társszakma jelenjen meg egy gyer^ mekgyógyászat könyvben? Milyen mélységben? Hol legyenek a hangsúlyok? A választás egyik lehetséges alapját a betegségek előfordulásának gyakorisága, és a sürgős orvosi ellátást igénylő események ismertetése jelentheti. Ugyanakkor a betegségek megelőzésének fontossága is ebben a szakmában érhető leginkább tetten. A gyermekgyógyászati betegségek spektruma idővel változik: korábban nem ismert folyamatok feltárása újabb betegségcsoportok megismeréséhez vezet. Gyökeres változásnak vagyunk tanúi például a genetika és az immunológia területén, s ezek az Ismeretek átírják a régen megtanultakat, máshová helyezve a hangsúlyt. Egy integráló szakma tankönyvének mindezeket tartalmaznia kell. Ebből az is következik, hogy az ismeretanyag igényes bemutatása csak a szűkebb szakterületüket magas szinten művelő szakemberektől várható. Ez indokolja a könyv sok szerzőjét. A könyvszerkesztö felelőssége, hogy a rendelkezésre álló hatalmas ismeretanyagból kellő súllyal kiválassza a feltétlenül szükségeset, és elkerülje az olvasó túlterhelését. Fontos szempont volt a könyv szerkesztésében az is, hogy az világos és áttekinthető rendszerben adjon klinikai ismereteket. A hazai tudományosság a magyar nyelv művelése és védelme érdekében jött létre. A magyar orvosi nyelv fontosságát Schoepf-Merei Ágoston is fontosnak tartotta, munkálkodott rajta, és Széchenyivel együtt vallotta: „Nemzeti erőre nemzeti nyelv nélkül emelkedni akarni képtelenség. A nyelv a nemzetnek lelke." A magyar nyelv versenyképességét a magas teljesítőképesség, vagyis a teljes körű kommunikációra való alkalmassága jelenti. Csak ebben az állapotában képes minden nyelvi kifejezést maradéktalanul ellátni a mindennapi, a közéleti, a tudományos-szakmai és a szépirodalmi színtereken. A versenyképességet a nyelvközösség tagjainak identitástudata, anyanyelvi öntudata, illetőleg az anyanyelvhez való viszonyulása és felelőssége határozza meg. Az orvosi nyelv torzulásai napjainkban is tetten érhetőek. Az angolból kritikátlanul átvett szavak nemcsak igénytelenségről O N tn '3 LJJ % 23