Korszerű házi betegápolás [antikvár]

Kedves Olvasó! Nincsen olyan család, ahová - sajnos - előbb vagy utóbb be ne kopogtatna a baj, a betegség. Szerencsére a legtöbb esetben könnyű lefolyású betegségről van csupán szó; a család egyik tagja meghűl, lázas lesz, a kisgyermek valamelyik könnyebb lefolyású gyermekbetegségen esik át. Néha azonban komolyabb a baj: az orvos a kórházba szállíttatja a beteget, de még a kórházi kezelés után is esetleg hosszabb utókezelésre, otthoni gondozásra van utalva. Minden családban szükség van tehát valakire, aki a betegápolást, ezt a fontos feladatot végzi. Eddig is volt valaki, aki az otthon fekvő beteget ápolta, gondozta. Rendszerint a család nőtagjainak a vállára hárul ez a felelősségteljes feladat. Természetesen nem mindegy, hogy a házi betegápoló hogyan látja el feladatát. Kétségtelen: akár a nagymama, akár az édesanya ápolja a beteget, szívvel-lélekkel igyekszik eleget tenni e vállalt kötelességének, mindent elkövetnek a beteg családtag, a gyermekek, a férj vagy az öreg szülők ápolása, gondozása érdekében. De a betegápoláshoz nemcsak szív kell, hanem tudás is! Hányszor tapasztaltuk, hogy a házi betegápolás során - a legnagyobb jóindulat mellett is - súlyos mulasztások történtek, csupán azért, mert a betegápoló nem tudta, mit kell tennie az adott esetben. Hányszor fordul még ma is elő, hogy a pici gyermek azért kerül már súlyos állapotban a kórházba, mert nem ismerték fel idejekorán a bajt.