Bővebb ismertető
Előszó
Magyarországon a hematológiában az egységes kezelési elvek alapján történő gyógyítás tervezése 1982-ben indult. Az Egészségügyi Minisztérium „Az emberi és kísérletes malignus lymphomák korszerű és komplex diagnosztikája és terápiája" című célprogramjának teljesítésében 20 intézmény vett részt és elnöke dr. Eckhardt Sándor professzor volt.
Az 1991. évi MTA közgyűléséhez kapcsolódó egy hetes tudományos programok keretében a „A hematológia újabb eredményei" c. előadássorozat (12 referátum) is az egységes diagnosztikus és kezelési irányelvek népszerűsítését szolgálta.
A Haematologiai Szakmai Kollégium e periódusban (Kelemen Endre professzor elnöksége idején 1991-töl) egyik legfontosabb feladatának tekintette országosan egységesen alkalmazandó betegellátási, kezelési irányelvek kidolgozását. Elvárva, hogy elsősorban az onkohematológiai betegségek korszerű kezelésében, az egész országban azonos ellátási elvek érvényesüljenek. Szükségesnek tartotta szakmai ajánlások, egységes kezelési útmutatások, módszertani levelek kidolgozását. Határozat született a betegségekről, szindrómákról írt komplex, rövid, tömör összefoglalás, kezelési ajánlás szerkesztéséről.
A módszertani levél sorozatban első volt „A myeloid rendszerek malignus és premalignus folyamatai" című. Ez foglalkozott a granuloeytás leukaemiás (CGL) betegek diagnózisának és kezelésének alapelveivel, illetve a szükséges tennivalók ismertetésével, különös tekintettel a csontvelőátültetésre. A módszertani ajánlást a kollégium plénuma megtárgyalta. Széleskörű vita alakult ki a diagnosztikus kritériumok (Ph-chromosoma és a génátrendeződés meghatározása és e vizsgálatok gyakorisága a betegség folyamán), illetve az orális szerek és az interferonnal történő kombinált kezelésről. A javaslatot kiegészítések után a Szakmai Kollégium elfogadta és nyomtatásban történő megjelentetéséről döntött. Megjelent a Magyar Belorvosi Archívumban (1995).
A kezelési ajánlások szerkesztése, megújítása ettől kezdve - függetlenül a Szakmai Kollégium személyi összetételétől, az elnök és a tagság változásától - a következő periódusokban folyamatos program maradt. Korszerűvé vált elsősorban a malignus hematológiai megbetegedések, az örökletes véralvadási zavarok, a súlyos cytopeniák egységes ellátását célzó programok kidolgozása.
1995-ben és 1997-ben a Magyar Hematológiai és Transzfuziológiai Társaság elnöke, dr. István Lajos professzor az ország 42 hematológusát „onkohematológiai konszenzus" konferenciára hívta össze Bükfürdőre (dr. Kelényi Gábor professzor vezetésével a patológusok részvételével). A megbeszélések eredményeként 1998-ban jelent meg az első, a legfontosabb 15 onkohematológiai betegség kezeléséről szóló irányelv a Magyar Belorvosi Archívum szupplementumában, melynek főszerkesztője dr. Lehoczky Dezső professzor volt, aki fáradhatatlan főszerkesztője és szerzőtársa az irányelveknek.
A Transzfuziológiai és Hematológiai Szakmai Kollégium és a Szakmai Társaság folyamatosan dolgozott a kezelési irányelvek kiegészítésén és bővítésén. Dr. Losonczy Hajna professzor szakmai kollégiumi első elnöksége idején 2001-ben önálló kiadványban jelent meg a „Hematológiai betegségek kezelése", tartalmazva kezelési eljárásokat 16 hematológiai entitásra és öt szupportív kezelésre,