Határterületi differenciál-diagnosztika [antikvár]

A kezelőorvosnak nem könnyű feladata a kórházi osztályokon vagy rendelőintézetekben átvizsgált betegek klinikai és laboratóriumi adatainak összeillesztése és egybevetése az általa megfigyelt kórlefolyással. Gyakran bizonyos eltérés mutatkozik a gyakorló orvos általánosabb és a szakorvosok elmélyültebb, de kissé körülhatárolt szemlélete között. A Határterületi differenciáldiagnosztika arra hivatott, hogy ugyanazon kérdések megvilágítására az általános orvos (belgyógyász) és a probléma szakképviselőjének álláspontjait egyeztesse. A kezelőorvos bizonyos séma szerint kéri az egyes szakmák képviselőinek véleményét; ennek ismeretében a problémákkal elsősorban azok foglalkoztak, akiket a betegek panaszaikkal felkeresnek. A mindennapos tünetek és jelek azonban több szakma orvosának az érdeklődését is felkeltik. Elvi síkon a szerzők arra törekedtek, hogy az elkülönítés gyakorlati menetére is rámutassanak. E célt szolgálják a bőségesen alkalmazott rajzok, ábrák és táblázatok is. A munka adatait eredményesen felhasználhatják a fekvőosztályokon dolgozó orvosok is, különösen ott, ahol nincs lehetőség minden szakma véleményének a kikérésére.