A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései [antikvár]

ELŐSZÓ Az utóbbi években a mentálhigiéné kérdése több oldalról és több szempontból is előtérbe került hazánkban. Egyrészt pszichiáterek és klinikai pszichológusok úgy gondolkodnak róla, mint a korszerű elmeegészségügy jelképéről, amely lehetővé teszi a korai felismerést és kezelésbevételt, a megelőzést, ahol ennek tere van, és mozgósítja a társadalmat a beteg, a bajba jutott ember érdekében. Krízisintervenció, önsegítés, kockázati csoportok megközelítése, védelme, közösségi ellátás jelenti itt a célokat. A pszichoterápia szemlélete és módszertana az irányadó, ám sajátos vetületben. Országszerte tucatnyi posztgraduális képzés indult meg a mentálhigiénés munkára való felkészítésre, pszichiátereknek, pszichológusoknak éppúgy, mint más, egyetemet végzett és laikus segítőknek. Másrészt a megelőzés fontossága tűnt elő, a sokféle hazai egészségkárosodás, a rossz mortalitási helyzet megoldásaként, és ebben a lakosság mozgósítása, a tömegtájékoztatás befolyásolása vált céllá. Itt is megindult egy országos program, amely a sok helyi kezdeményezést hivatott összefogni. Ugyanakkor a mentálhigiéné sok problémát vet fel. Nem könnyű eligazodni benne. Vitatható a módszeresség, a szükséges elméleti háttér, a metodika, az eredményesség. Sokféle támadáspont van a megelőzés, a lelki egészségmegőrzés érdekében, ezeknek fontossági sorrendje szinte megállapíthatatlan. Nyilvánvaló, hogy minél több vonatkozásban kezdődnek akciók, annál nagyobb a siker valószínűsége. Szakemberek és társadalmi aktivisták egyaránt igényelnek tájékoztatást, ismereteket e téren. Ezt több je! mutatja. A szerző számára biztató volt „Mentálhigiéné. - Tanulmányok" című válogatásának (1994. Animula, Budapest) kedvező fogadtatása. Ez szakembereknek szólt, és ugyancsak a mentálhigiéné felértékelődésének kivívására próbált válaszolni. Most látszik, hogy szükség van még lazább, színesebb, esszészerű olvasmányokra is, amelyek szemléletileg orientálnak, vagy egy-egy gyakorlati területre adnak betekintést. Az elmúlt néhány évben sok ilyen apró írásom született, ezek különböző helyeken láttak napvilágot, előszavak, könyvfejezetek, folyóiratcikkek, recenziók vagy referátumok voltak, sok közülük továbbképző tanfolyamokra készült, és csak a tanfolyamok hallgatói számára szokszorosították. Most együtt ismét kiadnak valamiféle egészet, amelyet szerintem az olvasók értékelni fognak. Természetesen a kb. hetven különféle írás nem dolgozza fel szisztematikusan a mentálhigiéné kérdéskörét, nem is próbál lefedni, érinteni minden fontos kérdést. Ma még ez nem is lehet. Ma még nem annyira rendezett, konszenzuálisan elfogadott területről van szó, ma inkább szemlélet, szándék, törekvés, módszertan, gondolkodásmód, holisztikus, integratív emberkép, szociokulturális tényezők figyelembevétele jellemzi a területet. Ez mind tükröződik a tanulmányokban, aránylag egységes gondolkodásmód keretében, jóformán belső ellentmondás nélkül, ugyanakkor sokféle belső összefüggéssel, utalással, ami érthetővé teszi azt, amit lineárisan, induktíve, szerkezeti logikával leírni ma még nem lehet. A megértés, reméljük, átvihető a gyakorlatba is.