Idegrendszerünk [antikvár]

Részlet: Testünk a sejtek milliárdjaiból épül fel. Ebben a soksejtü organizmusban az életfolyamatok végbemenetele csak összerendezetten képzelhető el. Az összerendezettség viszont egy irányító középponti tényezőt feltételez, ami a számtalan sejtből felépült szervezet zavartalan működését biztosítja. Ez a szabályozó tevékenység középponti idegrendszerünknek feladata. Ez köti össze számos vezetőpályája révén a szervezet sejtjeit, szöveteit, szerveit egymással és a külvilággal s rendezett összeműködést tart fenn. Az idegek közvetítik az érzékszerveinkre ható ingerek útján a külvilág eseményeit és saját testünkben végbemenő folyamatokról is idegeink révén szerzünk tudomást. Idegek váltják ki a szervezetben lezajló életfolyamatokat és szabályozzák zavartalan végbemenetelüket. Idegtevékenységen alapszanak továbbá a lelki élet megnyilvánulásai is. Az idegfolyamatok lényege: a kívülről beható inger felvétele, az inger által kiváltott ingerület tovavezetése és az ingerületre bekövetkező reakció. A reakcióképesség az élő szervezet legjellegzetesebb megnyilvánulása; a reakcióképesség annyit jelent, hogy a szervezet kívülről beható ingerekre felelni tud. Bár ez a jelenség minden élőlényen kimutatható, mégsem tekinthető minden reakció idegfolyamat révén létrejöttnek. Utóbbiról csak akkor beszélhetünk, ha azon az élőlényen speciális idegrendszeri elemeket tudunk kimutatni. A növényekben és alsóbbrendű állatokban hiányoznak az idegelemek, jóllehet a legkülönbözőbb reakciókra ezek is képesek. A magasabbrendű állatokban és az emberben a reagálóképesség az idegrendszer működésén alapszik.