Álmaink barlangvilága [antikvár]

Gerince megtört.
Kiadási év: [2001]. A modernség jegyében jobbára még mindig csak az számít valóságnak, ami ésszel-kézzel megfogható, mérhető, s a hagyományos módon bizonyítható. Minden egyéb legföljebb másodlagos jelentőségű, talán kétes, amolyan lápos terület. Lelkünk tudattalan világa legjellemzőbben álmainkban nyilatkozik meg, s ad sokszor fontos jelzést arról, hogy személyiségünk központja táján mi újság, mit kellene végre már belátnunk, abbahagynunk vagy elkezdenünk. A legmélyebbre C. G. Jung jutott az álombarlangrendszer földerítésében, sőt az ember mélyvilágának megismerésében is. Elsősorban az ő szellemében próbáljuk bevezetni az olvasót könnyűnek nem mondható témánkba, ezért főleg Jungot idézzük szemlélődéseinkbe. Témánk a legősibbek egyike, bensőségesen és közvetlen hangon szeretnénk hát szólni róla. Lélekmegvető ​korunk embere megszállottan kívül próbálná pótolni mindazt, ami belül hiányzik. Szembenézés helyett menekül félelmei elől, árkon-bokron át rohan vágyai után, melyek esetleges elérése újabb vágyakat fiadzik, kollektíve is könnyen lesz indulatainak megszállottja. Érzelmeinek kertjét benőtte a bozót, okosan kisüti, hogyan juthat el céljához, de bölcsesség híján nem tudja, hogy milyen célokat érdemes egyáltalán kitűzni, s mi közöttük a legfontosabb. Mindezen tünetek elsőre az újságokban is tanulmányozhatók, mélyrehatóbb kommentárjaik pedig álmainkban. Utóbbiak ugyan éppoly gubancosak, mint szülőanyjuk, a régóta fésületlen lélek, de pontosan ezért tanácsos legalább valamit konyítani kibogozásukhoz. Shakespeare szerint az álom „második fogásunk, fő táplálónk az élet asztalán”. Az utóbbi évtizedek kutatásai, kísérletei bebizonyították, hogy kivétel nélkül mindenki álmodik, nem is keveset, és ha nem hagyják álmodni, csak aludni – a kettő műszeresen megkülönböztethető – hamarabb fenyegeti összeroppanás, mint ha enni nem kapna. Az álom értelmének a kutatásában eddig alighanem az a C. G. Jung jutott a legmesszebbre, aki nem sejtett mélységekig hatolt tudományosan a psziché mélyrétegeinek titkaiba, egyben gyógyszert is kínálva „pszichasztrófiás” korunk meggyötört emberének. Érdemes a zürichi intuitív zsenit választanunk kalauzul az eltűnt lélek nyomában, hogy segítségével élményszerűen jobb ön- és rendeltetésismeretre jussunk.