Ashtar és a földönkívüli kapcsolatok [antikvár]

Részlet: Előszó Az emberiség már a kőkorszak óta kapcsolatot ápol másvilági lényekkel és úgy gondolta, hogy nincs egyedül a Világegyetemben. Ezeket az idegeneket az adott kor embere mindig másként nevezte és másként értelmezte a megjelenésüket is. Valószínűleg ugyanazon lénycsoportról van szó, akiket mi most földönkívülieknek hívunk. Ám ez nem volt mindig így: tündérek, szellemek, angyalok, manók, démonok lepték el az emberek világát, a túlvilágot és más birodalmakat is. A ma embere legyint egyet, miszerint ezek csak puszta képzelgések és kitalációk voltak; a folklóron kívül más helyük nincs; és ma ugyanezeket a lényeket helyettesítik az ide érkező csillagközi szupercivilizációk vagy egyéb kreatúrák. De vajon tényleg csak erről van szó? Ha tüzetesebben átnézzük a történeteket, amelyek az ilyen lényekkel kapcsolatos találkozásokról szólnak, akkor észrevehetjük, hogy ezek nagyon sok ponton egyeznek egymással. Többen is úgy vélik, hogy ezt nem lehet a véletlen számlájára írni, így különböző hipotézisek és elméletek láttak napvilágot ezzel kapcsolatban. Az 1950-es években elterjedtek a repülő csészealjak - későbbi nevükön az ufók -, és megjelentek azok az emberek, akiket kontaktoknak, azaz kapcsolattartóknak hívtak. Ezek az emberek földönkívüli lényekkel találkoztak, akik a környező bolygókról és más csillagrendszerekből érkeztek hozzánk - legalábbis ezt állították. 7