Tizenkettő [antikvár]

Ki elkülönül a szeretetben Megtölti a végtelent. "ElőszóKözel huszonhat éve ébredt fel az érdeklődésem és igényem arra, hogy másként éljem az életem, mint ahogy addig tettem. Éreztem az erős belső késztetést, tudtam, hogy amiről az addigi életem, gondolkodásmódom, szemléletem szólt egyáltalán nem jó és már nem szolgál engem.A kétségbeesés, amit akkor átéltem, félve attól, hogy elvesztegettem életem addigi éveit, teljesen a hatalmába kerített. Nem tudtam, hogyan kezdjem el lerakni az új életem alapjait és miből építkezzek, majd azt tettem, amit addig nagyon ritkán, imádkoztam és kértem a segítséget. Ma már tudom, hogy mindazokon a tapasztalatokon, élethelyzeteken végig kellett mennem, mivel a tanulási folyamatom része volt. Megéltem mélységeket, lelki válságokat, gyakran gondoltam arra, hogy van-e értelme az emberi életnek. Az az érzés viszont érdekes módon mindig bennem volt minden kétely nélkül, hogy mi a végső állapot ahová el kell jutni, csak a módját nem tudtam még. Az út kezdetén, amikor megjelentek életemben a Mesterek, a Tizenkettek, akik a tizenkettedik dimenzióban