Nostradamus próféciái [antikvár]

Előszó Etapé tér, Orléans. 1566. június 16. De Bale gróf bólintott, s a hóhér odalépett az emelőcsigához. De la Roche Allié lovag teljes páncélzatban volt, így a szerkezet csak nehezen és nyikorogva kezdett működni. A lovag lassan elemelkedett a földről. A hóhér figyelmeztette Bale-t a gépezet túlterhelésének lehetséges következményeire, de a grófot a dolognak ez a része nem érdekelte. — Gyerekkorom óta ismerem ezt az embert, mester uram. Az egyik legősibb francia család sarja. És ha ő teljes fegyverzetben kíván meghalni, hát én teljesítem ezt a kívánságát is. A hóhér tudta, hogy nem érdemes vitatkozni — akik ugyanis ellent merészeltek mondani a grófnak, azok általában a kínpadon végezték, vagy forró olajjal locsolgatták őket halálra. Bale grófnak nem kellett félnie senkitől és semmitől: cselekedeteihez elnyerte a király támogatását és az egyház áldását. Vagyis érinthetetlen volt ez a gazember. És annyira tökéletes, amennyire csak lehet egy földi halandó. Most éppen fölfelé nézegetett. Roche Allié lovagot felségsértő tetteiért tizenöt méteres fellógatásra és kizsigerelésre ítélték. Bale azon tűnődött, hogy a fickó nyakcsigolyái kibírják-e saját testének, meg a fegyvernökei által a kivégzés előtt rászíjazott, félmázsányi páncélzatnak a súlyát. Nem volna szép látvány, ha a nyomorultnak még a ki-belezés és a felnégyelés előtt leszakadna a feje. És vajon megfordult-e Roche Allié lovag fejében, hogy talán rossz vége lesz, ha előáll mindenféle követelésekkel? Átgondolta