Meditációs könyv [antikvár]

Gerince és borítói kissé kopottasak, karcosak, néhol repedezettek. Előzéklapján enyhe folttal.
Azok az utak, melyek az embert egy titok befogadására éretté teszik, egész pontosan ki vannak jelölve. Irányuk kitörölhetetlen, örök betűkkel vannak előre megrajzolva a szellemvilágokban, ahol a beavatottak a legmagasabb titkokat őrzik. Azokban az ősrégi időkben, melyek a mi "történetünk" előttről valók, a szellem templomai külsőleg is láthatók voltak; ma, amikor életünk annyira nélkülözi a szellemet, abban a világban, mely a külső szem számára látható, nincsenek benne többé. Szellemileg azonban mindenütt megvannak, és mindenki, aki templomokat keres, megtalálhatja őket. Az ember egyedül saját lelkében találhatja meg azokat az eszközöket, melyek a beavatott száját megnyitják számára. Bizonyos tulajdonságokat egy bizonyos szintű magasabb fokra kell fejlesszen magában, s akkor a legmagasabb szellemi kincsekben részesedhet... ...Ha nem fejlesztjük ki magunkban azt a mélyreható érzést, hogy létezik valami magasabb annál, mint amik mi magunk vagyunk, azt az erőt sem fogjuk megtalálni magunkban, hogy egy magasabb valamihez felfejlődjünk. A beavatott csakis azáltal jutott ahhoz az erőhöz, hogy fejét a megismerés magasságig emelje, hogy szívét a alázat és a mélységes tisztelet mélyéig vezette. A szellem magassága csak úgy ragadható meg, ha az ember az alázat kapuján megy át. Csak úgy juthatsz el a helyes tudásig, ha megtanultad becsülni a tudást. Az embernek természetesen joga van a szemét a fénybe tartani; ezt a jogot azonban meg kell szereznie.