Bővebb ismertető
2
BEVEZETÉS
A második világháború befejezése óta, körülbelül tiz évenként, az Unesco világkonferenciát rendez a felnőttoktatásról. Ezen találkozók célja az eredményeket, szükségleteket és problémákat számbavei-.:!, valamint megvitatni a minőségi javitást és a mennyiségi gyarapodást előirányzó terveket - mind az egyes országok szintjén, mind a nemzetközi tanácskozás és kölcsönös segítségnyújtás mechanizmusán át. A szervezett felnőttoktatást a legtöbb országban végre az oktatási rendszer integráns részeként kezdik kezelni, holott történelmileg visszatekintve anyagi támogatásban aligrészesült és törvényhozási rendeletek sem támogatták. A növekedés távlatait nagy mértékben fokozták azok a tervek és viták, melyek a Harmadik Nemzetközi Felnőttoktatási Konferenciára készültek, vagy ott elhangzottak. Az 1972 julius 23-tól augusztus 7-ig Tokióban megtartott konferencia az ilyen jellegű ülésszakok közül mindezidáig a legnagyobb volt.
Az Unesco által ösztönzött első Nemzetközi Felnőttoktatási Konferenciát"1- a dániai Elsinore-ban rendezték 1949-ben, s azért esett találkozóhelyül a választás Dániára, mert általában ezt az országot tekintették a modern szervezett felnőttoktatás egyik bölcsőjének. Mivel az Elsinore-i konferjncia .3legstusainak többsége nyugat-európai volt, a témák nagy részét elsősorban az iparilag fejlett országok problémái adták.2 A felnőttoktatás funkcióiról viszonylag szűklátókörűén értekeztek és a későbbi fejlemények tükrében túlzottan nagy hang-
1919-ben alakult meg a World Association of Aduit Education, mely 1929-ben megrendezte az un. Cambridge-i "világkonferenciát" /az Egyesült Királyságban/.