Jelentés a magyar közoktatásról 2000 [antikvár]

A kilencvenes évek változásait tekintve nem túlzás állítani: közoktatásunk a kilencvenes évtizedben történelmi léptékű átalakuláson ment keresztül. Az intézmények fenntartásával kapcsolatos felelősség politikai önállósággal rendelkező helyi közösségekhez került, amelyek a szakmai tevékenység maghatározására is kiterjedő jogköröket kaptak. Egyházi és magánintézmények sokasága jött létre, alternatív pedagógia megközelítéseket alkalmazó iskolák és szakmai műhelyek alakultak ki. A közoktatás bizonyos területein (elsősorban a középiskolai oktatásban) jelentős mennyiségi növekedés zajlott le, másutt (a szakmunkásképzés területén) nagyfokú csökkenés történt. Az intézmények jelentős hányada élte át korábbi profiljának átalakulását, sok iskola indított újabb, a korábban megszokottnál előbb kezdődő és később végződő évfolyamokat. Ezáltal megváltoztak az alap- és középfokú, illetve a közép- és felsőfokú oktatás közötti határvonalak, átalakultak a rendszeren belüli tanulói továbbhaladás korábban évtizedekig változatlan útjai, átrendeződött az iskolarendszer vertikális tagolódása.Egyedülálló - a közép-kelet-európai régióban példátlan - mértékben átalakult az oktatás tartalmára irányuló szabályozás rendszere. Az évtized első felében megszűnt a részletes központi tantervek követésének kötelezettsége, később az oktatás alapvető tartalmi követelményeit meghatározó új országos domunetumok keletkeztek. Az iskolák számára kötelezővé vált a pedagógiai munkájukat szabályozó saját dokumentumaik megalkotása. A helyi önállóság és a szakmai felelősség új helyzetbe hozta a tanári szakma egészét, és elkerülhetetlenül az iskolai feladatok, illetve a tanári szerepek átrendeződésével járt. Rendkívüli átalakuás zajlott le az iskolák és a pedagógusok szakmai támogatását szolgáló intézményekben, a szakmai szolgáltatások új formái alakulta ki. Miközben a gazdasági válság nyomán az évtized közepén drámai módon romlottak a közoktatás anyagi feltételei, a kilencvenes évek végére korábban mem látott nagyságrendben jelentek meg fejlesztési források. Ugyanakkor e források elosztására is új mechanizmusok jöttek létre, lehetővé téve az ezezkhez való hozzájutást a szakmai fejlesztés legkülönbözőbb műhelyei számára. Ennek nyomán a magyar közoktatásban azelőtt elképzelhetetlen mennyiségű innovációs kezdeményezés született.