XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia [antikvár]

XXVin. Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Htmán Tudományi SzekcióFantasztikum és a borzongás-esztétika a romantika világirodalmábanÁcs ZsuzsannaMagyar nyelv és irodalom, lY évfolyam KRE BTKTémavezető:Dr. Hermann Zoltán, egyetemi adjunktus KRE BTK, Klasszikus Magyar Irodalom TanszékA fantasztikus az értelemtől válik fantasztikussá, így a borzalomnak meg kell kapnia az őt megillető pozícióját. A borzalom semmilyen nyelvi formában nem ábrázolható, és a ráció világában nem elhelyezhető. A borzalom maga az ember pszichikuma által kreált valami, ami a lélek feltérképezéséhez elengedhetetlen eszköz. A fantasztikum lényege a borzongásban és a bizonytalanságban gyökerezik. Amikor különös jelenségekkel állunk szemben, azt természetes vagy természetfölötti okokkal magyarázzuk meg, s e két határ közötti habozási lehetőség teremti meg a fantasztikus hatást. A lehetőségek között habozik az olvasó és a szereplő is, de nem mindegy, hogy mikor melyik habozik. A legfontosabb bizonytalanság mégis az, amely az olvasóban jön létre, amikor megérti és értelmezi a történetet, amelyet olvasott. A fantasztikum által létrehívott félelem, szorongás, borzalom és választás minden időben talál magának olvasót.A dolgozat a fantasztikum esztétikáját (olvasó választási kényszerét) Sörén Kierkegaard Félelem és reszketés valamint a Vagy-vagy című művén keresztül igyekszik bemutatni, példaként két romantikus elbeszélésben, E.TA. Hoffmann Homokember és Prosper Mérimée Az Ille-i Vénusz című elbeszéléseiben igyekszik végigkövetni a fantasztikus"olvasásmód létrejöttét.