Bővebb ismertető
Könyvtest több helyen beázási foltos, oldalak szélei itt hullámosak lettek. Gerincén és borítóin kopottas-sérülésekkel, repedezéssel. Lapélein karcokkal, elszíneződésekkel.
A szerző könyve előszavában legfőbb célkitűzését abban jelöli meg, hogy „minél több oldalról mutassa be a nevelést és a hozzá kapcsolódó feltételeket”. Így az olvasó a szűken vett neveléslélektani, pszichológiai anyag mellett a kultúrantropológia, a szociológia, a pszichopatológia tárgykörébe tartozó problémákkal és tárgyalási móddal is találkozik. Már a könyv tartalmának első áttekintésekor feltűnik, hogy ebben a munkában – ellentétben a nevelésről szóló művek többségével – lényegesen nagyobb hangsúlyt kap a családi nevelés, mint az iskolai. ; A család és a nevelés változásai az időben című első fejezet ízelítőt ad a gyermeknevelés történetéből a korai kereszténységtől az újkoron át napjainkig. Századunk második felének korántsem pozitív tendenciáit gazdag szakirodalmi háttér ismeretében vizsgálva megállapítja: „Nem sok jel mutat arra, hogy a gyermekek beilleszkedési, felnőtté válási folyamata könnyebbé, zökkenőmentesebbé vált, hogy boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak volnának a gyermekek.” A második fejezet behatóan elemzi a nevelést meghatározó körülményeket: a természet és környezet, a fejlődési szakaszok, az ellenállóképesség, valamint a család mint az elsődleges környezet sajátosságait. A normaátadás és nevelés című rész vázolja a normák és szabályok eredetét, az értékek és a nevelés összefüggését, a normaátadás mechanizmusát, valamint a különböző nevelési stílusokat. A könyv negyedik fejezetében a szerző nemcsak az iskolát, hanem a televíziót is mint nevelési intézményt veszi számba. Az ötödik – s egyben utolsó – rész a nevelési problémákat taglalja, részletesen vizsgálva a magatartási és beilleszkedési zavarokat, valamint a gyermekek életében jelentkező válsághelyzeteket. ; A felhasznált szakirodalom terjedelmes jegyzékével záruló kötetet – a szerzőnek az előszóban megfogalmazott reményei szerint – „jól használhatják mindazok, akik hivatásszerűen készülnek foglalkozni a neveléssel, de talán azoknak az érdeklődését is kivívja, akik művelt emberként igyekeznek tájékozódni a nevelés örök és mindenki számára egyszersmind személyes problémájáról.”