A gyermek helye a családban [antikvár]

Részlet: A gyermek nem találja helyét a felnőttek között Az óvodás kisgyermekek sajátos helyzetét a családban több tényező határozza meg. Már nem olyan tehetetlen, és így ide-oda rakható kisbaba, mint a csecsemő, de még mindig teljesen a felnőttekre van utalva, nélkülük elpusztulna. Érzelmi élete, világképe, tájékozottsága merőben különbözik az átlag felnőtt világától, sőt a felnőttek életébe nagyjából már beilleszkedett iskolás gyerekétől is. Ugyanazt a zsámolyt az egyik percben lóvá - "mondjuk, hogy ez egy ló" - a másikban autóvá, a harmadikban babaággyá varázsolja, és dühös arra, aki ezt a "mondjuk"-ot nem tiszteli. Sokszor egészen elkékül, ha nem kapja meg azt, amire éppen kedve támadt. A hintaló merev szeme, a szobában csapkodva repdeső madár, a falon áthallatszó ismeretlen eredetű kopogás halálos rémületet válthat ki belőle.