Lángész és őrület [antikvár]

Részlet: Meglehetős szomorú feladat jutott nekünk osztályrészül: hogy az analizis boncoló késével egymásután szétmessük, leromboljuk azt a finom, különféle színü burkot és szövedéket, amelyre az ember olyan büszke, a maga hiú semmiségében és makacs önáltatásában; s hozzá e romboló munka még azt sem engedi meg nekünk, hogy uj és magasztosabb eszményekkel, szebb és kedvesebb ábrándokkal álljunk elé. A megrabolt, kifosztott ember síró jajszavára csak a cinikus fagyos mosolyával felelhetünk. Az igazság hitvallásán a végzet diadalmaskodik. A fiziologusnak nem szabad visszarettenni, ha arról van szó, hogy lassú és módszeres eljárással visszavigye a szerelmet papillák és porzószálak játékára, vagy a gondolatot a molekulák gépies rezgésére.