kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Főoldal   >   Antikvár   >   Sorozatok   >  

Ifjúsági

Részletesen erről a termékről
A. Nyekraszov művei
Achim Bröger művei
Adam Bahdaj művei
Alaksza Tamás művei
Alekszandr Beljajev művei
Alekszandr Polescsuk művei
Anatolij Sztaszj művei
Arkagyij P. Gajdar művei
Balogh Béni művei
Barabás Tibor művei
Bret Harte művei
Cecil Bodker művei
Christian Vulpius művei
A szerzőről
Csukás István művei
Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. - Budapest, 2020. február 24) Kossuth-díjas magyar költő, író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után – egy zenetanár biztatására, bár édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen – hiszen noha felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis - a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsész tanulmányait sem fejezte be.Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei. Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett –, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték. Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi minisztérium belső lapjánál, majd később a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és „cserét” ajánlott. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István „csábítására” – akinek később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban – állt rá, hogy gyerekeknek írjon, melyhez szinte egy előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író.

Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.

2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát. 2014-ben Szökevény csillagok címmel egy gyerekoperán dolgozik Nagy Imre Erik szegedi zeneszerzővel, illetve már harmadszorra szerepel az októberben nyilvánosságra hozott, Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listáján.

2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-különdíjat kapott a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért.
Dáné Tibor művei
Dékány András művei
Dienes András művei
Doán Giói művei
Edward Eager művei
Farley Mowat művei
A szerzőről
Fehér Klára művei
Fehér Klára Nemes Lászlóné (Újpest, 1922. május 21. – Budapest, 1996. szeptember 11.) magyar író, újságíró.

1922-ben született Budapesten. Fiatal korában előbb gyári tisztviselőként dolgozott, 1945-1948-ban a budapesti közigazgatási egyetemre járt, közben elvakult fiatal kommunistaként a Szabad Nép belső munkatársa 1946 és 1949 között. Ez időszakban, a szovjet típusú egypártrendszer kiépülésének éveiben megszállott agitátorként a régi világ képviselőinek életét „leleplező riportjaival” vált ismertté, cikkeiben kérlelhetetlen dühvel támadt az általa negatívnak tartott jelenségekre.

1948-ra fenti cikkeinek köszönhetően a Szabad Nép egyik legismertebb újságírója. Az újság szerkesztőségében ismerkedett meg Nemes Lászlóval, akivel hamarosan házasságot kötött. A Rákosi-korszak igazságtalanságait eleinte elhihetetlennek érezték, a Párt iránti kritikátlan odaadásuk csak fokozatosan csökkent.
Az 1956-os forradalom leverése után a pártba férjével együtt nem lépett vissza, és semmilyen szerkesztőségi állást nem vállaltak el. 1957-től a Magyar Nemzet tárcaírója lett. 1979-től szabadfoglalkozású író.

Riportokkal, színdarabokkal, ifjúsági regényekkel kezdte pályáját. Az ötvenes évek elején írta első szépirodalmi műveit, színdarabokat és ifjúsági regényeket, melyek az ötvenes évek politikailag elkötelezett sematizmusának jegyében íródtak, a napi politika szolgálatában.

A hatvanas években is egyszerre újságíróként és íróként is alkotott. Leginkább a fővárosi értelmiség és a középrétegek világában érzi otthon magát. Kritika alá veszi az ügyeskedőket és hatalommal visszaélőket, a fel-felbukkanó moralizálás mellett nemegyszer lényeges problémákat ragadt meg, és a kisemberek kiszolgáltatottságának különböző formáit mutatta be. Figurái hétköznapi emberek, értelmiségiek, hivatalnokok, fiatalok, középkorúak és idősek, a hatvanas-hetvenes évek kádári konszolidációjának jellegzetes alakjai. Emberi sorsokat és magatartásokat gyöngeségeket mutat be. A szórakoztató irodalomban is sikeres volt (humoreszk, vígjáték). Humora és mély emberismerete tették népszerűvé.

Regényeit több szocialista országban is megjelentették.
Fehér Tibor művei
Francisco Marins művei
Friedrich Gerstäcker művei
Geréb László művei
Gleb Golubjov művei
Jaan Rannap művei
Joan Phipson művei
Kende Sándor művei
Kertész P. Balázs művei
Kőváry György művei
Krystyna Boglar művei
Lengyel Balázs művei
Louis Vaczek művei
Maciej Wojtyszko művei
Pierre Gamarra művei
Ráth-Végh István művei
Robert Leeson művei
Rudolf Daumann művei
Sándor Lajos művei
Simone Martin-Chauffier művei
Szentiványi Jenő művei
Szürke Bagoly művei
Teknős Péter művei
Theodore Taylor művei
A szerzőről
Thomas Hardy művei
Thomas Hardy OM angol költő és regényíró; a regionális epika egyik legkiválóbb művelője. Kiemelkedő regényeinek színhelye a képzeletbeli délnyugat-angliai megye, „Wessex”.
Thomas Mayne Reid művei
Tőke Péter művei
Vaszilij Akszjonov művei
A szerzőről
Wilhelm Hauff művei
Wilhelm Hauff (1802. november 29. – 1827. november 18.) német író, meseíró, a biedermeier korszak alakja.

Három gyűjteményt (almanachot) adott ki meséiből, amelyek világszerte ismertté váltak. Például A gólyakalifa története, A kis Mukk története, A spessarti fogadó.

Wilhelm Hauff édesapja, Friederich Hauff Stuttgartban volt állami tisztviselő. Miután 1809-ben meghalt, az anya négy gyermekével édesapjához, Karl Friederich Elsässerhez költözött Tübingenbe.

Wilhelm Hauff 1809 és 1816 között a tübingeni Schola Anatolica tanulója volt, majd 1817-től a blaubeureni kolostor iskolájában tanult tovább. 1820 – 1824 között a helyi evangélikus alapítvány ösztöndíjasaként teológiát hallgatott a Tübingeni Egyetemen.

1824 és 1826 között Stuttgartban házitanítóként dolgozott Württemberg hadügyminiszterének, báró Ernst von Hügel tábornoknak a családjánál. A Hügel gyermekek számára írta meséit, amelyek a Märchen almanach auf das Jahr 1826 (Mesealmanach az 1826-os évre) című gyűjteményben jelentek meg. Néhány mese mindmáig igen népszerű a német nyelvterületen: a Keleten játszódó Der kleine Muck (A kis Mukk története), Kalif Storch (A gólyakalifa története) and Die Geschichte von dem Gespensterschiff (A kísértethajó története), illetve Der Zwerg Nase (Orroska, a törpe), Das kalte Herz (A hideg szív) és Das Wirtshaus im Spessart (A spessarti vendégfogadó), amelyek színhelye Németország.

Ugyanebben a korszakban keletkezett a Mitteilungen aus den Memoiren des Satan (1826) és Der Mann im Mond. Utóbbit, amely Heinrich Clauren szentimentális műveinek paródiájaként íródott, a parodizált szerző neve alatt tette közzé. Clauren kártérítési pert indított Hauff ellen, amit meg is nyert, majd Hauff a Kontroverspredigt über H. Clauren und den Mann im Mond (1826) című művével folytatta a támadást.

Közben Walter Scott regényeinek hatására Hauff megírta Lichtenstein: Romantische Sage aus der wuerttembergischen Geschichte című történelmi regényét (1826), amely hatalmas népszerűségre tett szert Németországban, mivel Würtemberg történetének legérdekesebb korszakát, Ulrich von Württemberg (1487–1550) uralkodását dolgozta fel. A regény nyomán Ulrich herceg leszármazottja újra felépítette az ősei várát a romokban álló eredeti lovagvár közelében, Hauff leírását véve alapul.

Hauff ezt követően Franciaországban, Németalföldön és Észak-Németországban tett utazásokat. Ekkor írta a Memoiren des Satan második részét és több kisregényt, többek között a bájos Die Bettlerin vom Pont des Arts címűt és mesterművét, a Phantasien im Bremer Ratskeller című elbeszélését. Kiadott néhány rövid költeményt is, amelyek népdallá váltak, például a Morgenrot, Morgenrot, leuchtest mir zum frühen Tod? címűt.

1827 januárjában a Johann Friedrich Cotta-féle Morgenblatt für gebildete Stände szerkesztője lett. Ugyanebben az évben vette feleségül unokatestvérét, Luise Hauffot. Egy héttel leánygyermekük születése után, 1827. november 18-án Hauff meghalt.
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet