Alibi hat hónapra 2. - Kert [antikvár]

Részlet a könyvből: "A városi ember, mikor valami falusi birtok kerül a birtokába, először roppant lelkesen indul a dolognak neki. Egész télen könyvtárazik tanácsokat kér, gyermekkori emlékeket elevenít, aztán, alighogy a hó elolvad, már ugrik neki nyesni, alighogy a föld fölenged, ő már ás, aztán alighogy kicsinyt melegebb lesz, alighogy a nap kisüt, ő már metsz, nyes, vet, dug, kapál. Aztán lesi, hogy mikor mi kel ki. Hazamegy hétfőn, és egész héten spekulál, vajon kibukkant-e már valami zöld szálacska a sárból. Pénteken aztán rohan, és látja, hogy nem bukkant kis semmi se, pontosabban valami kibukkant, de hogy mi az a micsoda, az még nem tudható. Eltelik pár hét, és a városi embernek szembe kell nézni a ténnyel: földjéből sok minden kikelt, csak amit ő vetett, az nem."