Írók: a feltámadás álma [antikvár]

GLORIA VICTIS Az elmúlt fél évszázadban történészek, politikusok, kommunisták és antikommunisták, írók és a múltra kíváncsi olvasók, gondolkodók, ideológusok, filozófusok, nemzetiek és nemzetköziek újra és újra elemezték, értelmezték, magyarázták, átírták és újraírták 1956 történetét. Ma már sokat tudunk arról, hogy mi történt abban a vérrel áztatott, glóriával övezett tizenkét napban Magyarországon. Van, aki akkor is úgy gondolta, ma is úgy emlékszik: történelmünk legcsodálatosabb forradalmának, nemzetünk feltámadásának lehetett 1956-ban boldog kortársa; s van, aki ma is biztos abban: fasiszta ellenforradalom akarta alckor elpusztítani haladó, szocialista rendszerünket, a népi demokratikus proletárdiktatúrát. A zsarnok, kíméletlenül erőszakos és hataloméhes kommunista Rákosi, a megértő, az emberi szót is meghalló kommunista Nagy Imre, a szovjet tankokon hazalopakodó kommunista Kádár - a magyarság lehetőségei a 20. század második felében! Magyarország sorsa fél évszázadon át az egymással marakodó kommurüsták belügye. A szovjet megszálló csapatok 1956. október 29-én kivonultak a fővárosból. Győzött a forradalom. Győzött a szabadságharc. De a szovjet nehéztüzérséget és a tankokat körkörösen beásták Budapest határában, és az országhatáron át éjjel-nappal folyamatosan özönlöttek hazánkba a szovjet hadosztályok. Újra megalakultak, újjászerveződtek a demokratikus pártok. Győzött a forradalom. De amikor Kéthly Aima, a Szociáldemokrata Párt karizmatikus vezetője november 2-án Bécsből haza akart térni, a határon szovjet fegyveresek állították meg, szovjet fegyveresek nem engedték be az országba, szovjet fegyveresek küldték vissza a magyar politikust -Bécsbe. Nagy Imre, Magyarország miniszterelnöke - 1949 óta üyen nem történhetett meg - magához kérette a Szovjemnió nagykövetét, Andropov elvtársat, és magyarázatot kért a szovjet