Magatartás [antikvár]

Mint testvér fordulhat a testvérhez, úgy fordulunk hozzátok e zivataros napokban, dolgozó népek: barátaink, és elvtársaink a szó tiszta értelmében, hogy megvalljuk egymásnak emésztő kételyeinket, kitárjuk panaszainkat és megbeszéljük terveinket. Vezérelje gondolatainkat a bizalom, - még akkor is, ha idegenkedve vesztek rólunk tudomást; még akkor is, ha megindul köztetek a konkolyhintés ellenünk; még akkor is, ha gyöngébbnek ítéltek bennünket annál az eszménynél, amely bennetek él s amelyhez mértek és amely szerint értékeltek. Bennünk tiszta a hűség és megbecsülő az alázat irántatok. Vallani akarunk, mert idejét érezzük a kikiáltott őszinteségnek; vádolunk, mert fojtogató a mostohaság, amiben részesülünk; intünk és figyelmeztetünk, mert veszélyek idején több mint kötelesség az éberség és a közösség jövőjéért aggódó szeretet. Közületek eredünk és közétek tartozunk. Nevetekben beszélünk és értetek kiáltunk. Nem élünk soraitokban külön kasztként, nincsenek kiváltságos jogaink veletek szemben. Életünk egy és azonos azzal az élettel, amit ti is éltek: küszködés a mindennapi kenyérért, kiállás emberi jogaink védelmében és szakadatlan tevékenykedés a munkásközösség szilárd, egységes kiépítéséért.