Bővebb ismertető
A novella – akár a zenében a kamarazene – kiemelkedő jelentőségű az amerikai irodalomban. Kitűnő írók ebben a műfajban hozzák létre jelentős alkotásaikat, drámaírók, mint Arthur Miller és Tennessee Williáms, novellában dolgozzák fel későbbi drámáik témáját. Gyűjteményünk harmincegy írót mutat be egy-egy novellával. Régi ismerősökre is bukkan az olvasó: Hemingway, Steinbeck, Faulkner. De felsorakoznak nálunk ma még alig ismert írók is sikeres, jellegzetes, művészi megformálásban vagy mondanivalóban újszerű novelláikkal. Bizonyára akad köztük, aki évtizedek múltán világhírű író lesz, – mint jó néhányan azok közül, akiket a Nyugat Dekameronjából ismertek meg nálunk annak idején – talán éppen a legfiatalabb John Updike.
Ottlik Első írásai 1931-ben jelentek meg a Napkeletben. 1939-ben Babits közölte a Nyugatban A Drugeth-legenda című elbeszélését. A háború befejezésekor a magyar szellemi élet megújítását tervezte, a Nyugat hagyományait folytatva.
1945 és 1946 között a Magyar Rádió dramaturgjaként dolgozott, ahol hangjátékokat fordított és írt. 1945-től 1957-ig a Magyar PEN Klub tikára. A dogmatikus irodalom-politika éveiben kiszorult az irodalmi életből, fordításokból élt. Kényszerű hallgatása 1957-ben ért véget, amikor megjelent Hajnali háztetők című kisregénye. Iskola a határon című, mára már klasszikussá vált nagyregényét 1959-ben, többszöri átírás után adták közre.
Az egyetlen hosszabb terjedelmű műve, amely az Iskola a határon ikerdarabjaként íródott, Buda címmel Lengyel Péter gondozásában jelent meg. Ottlikot olyan szerzők vallják mesterüknek, mint Tandori Dezső és Esterházy Péter.
Díjai
József Attila-díj (1981), Déry Tibor-díj (1984), Kossuth-díj (1985), Szép Ernő-jutalom (1988), Örley István-díj (1990)