Bővebb ismertető
Moldova Gjörgy
A BOLOND VILMA
- Akadnak olyan emberek, kedves uraim - kezdte Henrik -, akik a szemükön ülnek, és mégis csodálkoznak, ha nem látnak. Itt van például a Kósa műszerész. Mikor otthagyta a felesége, és férjhez ment egy nagyobb autóhoz, azt mondta nekem: vegye tudomásul, Henrik úr, a mai világból kihaltak a becsületes asszonyok. Én azt feleltem: maga egy nagyon okos és kellemes ember, Kósa úr, de most az egyszer véletlenül nincs igaza, valószínűleg a fájdalom megzavarta a mértéktartását. Mindenki találkozott már közülünk rendes nővel, még hatvanéves sem vagyok, de egyet már én magam is láttam. Nem a saját feleségemre gondolok, róla igazán el lehet mondani: „szerettelek sok ideig, hét órától fél kilencig", hanem a bolond Vilmára.
Már nem tudom pontosan mikor jött fel Vilma Budapestre, 1940-ben vagy 41-ben, mindenesetre még a háború előtt. Aki régebben lakik ezen a környéken, talán emlékszik rá: sokszoknyás, alacsony parasztlány volt, valami rossz ivóvizű vidéken lakhatott, mert elöl már sok foga hiányzott, bár Vilma még innen járt a huszadik évén. Bátyjával lakott együtt, a bolond Ferivel, aki folyton attól félt, hogy éhen hal, és ezt megelőzni száraz kenyérrel tömte ki a kabátja mellét. Vilma tartotta el a bátyját, mosást vállalt, takarított, nem valami fényesen, de megéltek belőle. Vilma itt a Bérkocsis utcában éppolyan becsületes maradt, mint a falujában, minden másodikán hajnali ötkor megállt a házmesteri lakás előtt, és várta, hogy kijöjjön a házmester, nem akart elkésni a lakbérfizetéssel. A maradék pénzből vásárolt egy fadoboz gyümölcslekvárt.
. ¦
m Vi"
Kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. 1934-ben született. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta.
A rendszerváltás idején aktívan részt vett a monori, illetve a lakiteleki találkozó munkájában, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1
993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia és Csurka László színművész bátyja.
Moldova György születési nevén Reif György (Budapest, 1934. március 12. –) Kossuth-díjas, Karinthy-gyűrűs, Prima Primissima díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A legolvasottabb kortárs magyar író. Legfőképpen a riport és a szatíra műfajában alkot.
Reif Sándor és Berkovics Mária zsidó szülők gyermeke. A „Moldova” nevet 1955-ben választotta magának, amikor első írása nyomtatásban megjelent. A nyilas uralom alatt 1944. november 29-én Vajna Gábor belügyminiszter rendelete a budapesti gettó felállításáról rendelkezett, ezért családjával együtt a budapesti gettóba deportálták, ott érte meg a háború végét. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakára járt négy évet, többek között Csurka Istvánnal egy évfolyamba. A főiskola után fizikai munkát (kazánszerelő) végzett, valamint tanulmányait is megszakította több hónapra a komlói szénbányában végzett munkával.
Filmírással hosszabb ideig foglalkozott, ennek eredménye volt többek között az 1959-ben megjelent „Szerelemcsütörtök”. Zenés bohózatát, a „Légy szíves Jeromos”-t 1962-ben vitték színre a Petőfi Színházban.
Novellái 1955 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője, az „Idegen bajnok” 1963-ban jelent meg; irodalmi élete csúcsának a „Negyven prédikátor” (1973) és a „Ha jönne az angyal…” (1998) regényeit tartja. Saját véleménye szerint: „Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.”
1989 óta a Hócipőben is több alkalommal jelentkezett sorozataival.
1990-től három évig a Magyar Hírlap külső munkatársa volt, hetente jelentek meg írásai.
Írásaira jellemző a mindennapi élet központi problémáinak, kérdéseinek felvetése, cselekményesség, magányos, „mindennapi hősök” szerepeltetése. Fontos szerepe volt a világháború utáni magyar szociográfia megteremtésében (Magyarország felfedezése-sorozat), valós problémákkal foglalkozó riportkönyvei országosan ismertté tették nevét (Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje megcsapott…, A szent tehén).
2007-ben az URBIS kiadó megkezdte az „Életműsorozat” kiadását. 2009. március 12-én 75. születésnapja alkalmából az Uránia Nemzeti Filmszínházban dedikált.
Díjai
•SZOT-díj (1967)
•József Attila-díj (1973, 1978)
•Karinthy-gyűrű (1981)
•Kossuth-díj (1983)
•Nagy Lajos-díj (1993)
•Maecenas-díj (1994)
•MSZOSZ-díj (1995)
•Demény Pál-emlékérem (1995)
•Kollektív Pulitzer-díj (2000)
•Közbiztonsági Díj arany fokozat
•Aranysíp kitüntetés (mint tiszteletbeli vasutas)
•bolgár Hitar Petar nemzetközi szatíradíj
•Prima Primissima díj (2010)