A windsori víg asszonyok [antikvár]

Shakespeare-nek az a vidám játéka oly közvetetlen, közérthető és annyira a költő saját kitalálása, hogy a bevezetésből a közönségnek csak a mű keletkezésére, némely sajátosságára és irodalmi sorsára vonatkozólag kell egy-két adatot megtudnia, melyek ismerete nélkül élvezetében itt-ott megakadhatna. A legszükségesebbekre szorítkozunk. I.A mű keletkezéséről csak hagyomány maradt ránk, de ez igen érdekes és nem valószínűtlen, ámbár ép száz évvel a mű megjelenése után kelt. 1702-ben ugyanis írta John Dennis egy a Windsori Víg Asszonyokat utánzó vígjátékának (The Comical Gallant) bevezetésében, hogy Shakespeare a maga vígjátékát egyenesen ((Erzsébet királynő felszólítására és utasítása szerint írta, a ki oly nagyon kívánta a színpadon látni, hogy megparancsolta, hogy a költő két hét alatt készüljön el a művével és mint a hagyomány mondja, nagyon mulatott azután az előadásán)). De még két valamivel későbbi hír maradt erről, mely úgy látszik Dennistől független, tehát elterjedt hagyományra utal. Rowe, Shakespeare első életrajzírója, ezt írja 1709-ben: Erzsébet királynénak annyira tetszett Falstaff csodálatos alakja IV. Henrik két részében, hogy megparancsolta a költőnek, hogy folytassa és mutassa be mint szerelmest.