kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ady Endre - Egyfelvonásosok [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/937/4413937.jpg "Ady Endre - Egyfelvonásosok [antikvár]")
Egyfelvonásosok [antikvár]
Ady Endre, Balázs Béla, Bródy Sándor, Csiky Gergely, Fáy András, Herczeg Ferenc, Kisfaludy Károly, Krúdy Gyula, Szemere György, Szép Ernő, Szomory Dezső, Tömörkény István, Vörösmarty Mihály
A kötetünkben közreadott tizennégy egyfelvonásos - Kerényi Ferenc válogatása - nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy kronológiai sorrendben reprezentatív hosszmetszetet adjon a magyar drámairodalom e műfajának egy évszázadáról, a múlt század húszas éveitől az első világháborúig. Azonban a figyelmes olvasó könnyen észreveheti, hogy a válogatás nemcsak egyfelvonásos drámairodalmunkat mutatja be, hanem egyúttal lényegesen többet nyújt ennél: kaleidoszkópszerű mozaikot rak ki a "hosszú tizenkilencedik...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3960 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A kötetünkben közreadott tizennégy egyfelvonásos - Kerényi Ferenc válogatása - nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy kronológiai sorrendben reprezentatív hosszmetszetet adjon a magyar drámairodalom e műfajának egy évszázadáról, a múlt század húszas éveitől az első világháborúig. Azonban a figyelmes olvasó könnyen észreveheti, hogy a válogatás nemcsak egyfelvonásos drámairodalmunkat mutatja be, hanem egyúttal lényegesen többet nyújt ennél: kaleidoszkópszerű mozaikot rak ki a "hosszú tizenkilencedik század " Magyarországáról is, bemutatva annak társadalom- és mentalitástörténeti sokszínűségét.
A nyitó darab szerzőjét, Kisfaludy Károlyt (1788-1830) elsősorban vígjátékíróként tartja számon az irodalom. A kérők (1817) vagy A leányőrző (1827) mindmáig eleven, élvezetes szövegei a magyar dráma hőskorának. Korvin Mátyásról írott művei közül is vígjátékai (Mátyás deák, 1825; Hűség próbája, 1827) váltottak ki nagyobb visszhangot a maguk idejében, korai reprezentánsaiként a reformkor Mátyás-kultuszának. A jelen kötetben olvasható Barátság és nagylelkűség, mely tárgyát Teleki Ferenc egy korabeli elbeszéléséből meríti, szintén a tervezett Mátyás-ciklus részét alkotta volna. A drámának a nemzeti mozgalom kezdetének éveiben a közvéleményhez intézett allegorikus célzatát nem nehéz észrevenni: ahogy Mátyás megbocsát egykori ellenfeleinek, és ahogy ezt nyilvánosan kifejezi az újratemetés gesztusával ("E drága hamvakat pedig temessük el teljes pompával"), úgy szűnjön meg a hazában a nemzeti széthúzás...
Termékadatok
Cím: Egyfelvonásosok [antikvár]
Szerző:
Ady Endre
,
Balázs Béla
,
Bródy Sándor
,
Csiky Gergely
,
Fáy András
,
Herczeg Ferenc
,
Kisfaludy Károly
,
Krúdy Gyula
,
Szemere György
,
Szép Ernő
,
Szomory Dezső
,
Tömörkény István
Vörösmarty Mihály
Kiadó: Unikornis Kiadó
Kötés: Fűzött keménykötés
ISBN: 9634270174
Méret: 120 mm x 200 mm
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............