A bujdosók [antikvár]

Részlet a könyvből:Dörög az ágyú Lengyelországban, a macsejoviczai véres csatasíkon. A szegény, üldözött, belső viszályoktól szétszaggatott lengyel nemzet élethalál-harczot vív az oroszokkal. Macsejovicza mellett, 1794. október tizedikén; a dicső lengyel nemzet temetése napján. Ágyúk dörgése, trombitaszó, dobpörgés hangzik mindenfelé. Sűrű füstföllegek gomolyognak a tájon; a dombok között, a fehér falvak népe rettegve bújik el s várja kétség és reménység között a csata sorsát. Győzünk-e, vagy bukunk ? Szegény Lengyelország! Alig két-három óra járásnyira a csata színhelyétől, néma pusztaságban kedves, szelid kis úri majorság áll: a Koralevszki-tanya. Egyik oldalról virágos és veteményes kert, másik oldalról árnyékos erdő fogja körűl. Mellette csacsogva, susogva kis patak siet el kanyarogva, arra lefelé, délnek. Ki tudja, hová siet? Talán jobb hazát, békésebb, szabadabb hazát keresni? Nem csudálnám, ha annak a pataknak a vize is véres volna, attól a tömérdek lengyel vértől, a mit az orosz fegyverek Macsejoviczánál kiontanak.