A fejedelem stafétája [antikvár]

„EL KELL JUTNOD PÁRISBA!" A Tiszától egy kőhajításnyira táboroztak Sréter uram pattantyúsai. Az út mellé cifra vártát állítottak, hogy megállítson minden járókelőt s megtudakolja, mijáratban vagyon. Hiába! mégis csak nagy eset, ha a fejedelem is a táborban vagyon egész főkommandójával egyetemben. Persze nem csak ez az egy várta őrizte a nagyságos fejedelem drágaságos személyét. Arra nyugat felé a halmokon a zöld vadászok kompániájának s a kék gránátosok csapatjának őrségei strázsáltak. A városban pedig fehér füstfellegeket eregettek a kémények. Tokaj ugyancsak ki akart tenni magáért a vendégszeretetben, már csak azért is, hogy Husztot, Patakot, avagy Ujhelyet lefőzze. Ott fönt a domb lejtőjén a kastélyban, a fejedelem és udvara számára készítettek szállást. Bercsényi uram, a főgenerális, vagy ahogy inkább nevezni szokták: a »locumtenens« a Horváth-kurián rezideált, Czelder Orbán, Károlyi Sándor, no meg Sréter uram, a pattantyúsok generálisa, a Kemény-, Nikolay- és Visói házakban lakoztak szolgáikkal, lovászaikkal együtt. Noha a kuruc nap akkor állott delelőjén, valami fáradtság ült a vitézek arcán. Talán nem is az arcán, talán csak a szemeiben.