A hatodik osztály [antikvár]

Részlet a könyvből: "A félig kiszáradt folyómederben egy varjú állott. Nagy figyelemmel és szakértelemmel kapirgált a kövek között. Nem messze tőle, szintén a folyó ágyában, a hatodik osztályos Pocok állt. Fensőbbségesen figyelte az ostoba madarat. Szinte látszott rajta a gőg: neki nem kell a csőrével kikotorni az ennivalót a szemét közül, hanem mindennap rendesen megkapja a szükséges élelmiszereket, étvágygerjesztő felszolgálásban. ha nem lakik jól az első adaggal, kap többet is. Gondoskodnak róla. De az olyan tökéletlen lény, mint ez a varjú... Kissé feljebb, a parton, mozdulatlanul, mint valami viaszfigura, állt egy kislány. Vastag fekete varkocsai voltak, piros pofácskája és kerek sötét szeme. Várakozón és kíváncsi tisztelettel nézte a Pocok arcát. Vajjon mit akar azzal a varjúval? Látszott az arcán, hogy mindenre, mindenre képesnek tartja a fiút, hogy azt várja: a varjú szépen odasétáljon egy intésére, bukfencet vessen előtte és táncoljon, ha neki úgy tetszik."