kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Gárdonyi Géza - Egri csillagok [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/909/5251909.jpg "Gárdonyi Géza - Egri csillagok [antikvár]")
NÉHÁNY SZÓ AZ OLVASÓHOZ
Harminc könyv szerzője vagyok. Ötszáz író-olvasó találkozón vettem részt iskolákban. Húsz éve írok neked.
Ismersz, ismerlek.
Tudom, hogy nehéz a klasszikus nagyregényeket olvasnod. Ha bele is kezdesz az egyikbe, előfordul, hogy már két oldal után leteszed.
Hidd el, másnak is meggyűlik velük a baja! Csodálatos művek, de régen íródtak. Régies nyelven, régi olvasóknak.
Úgy döntöttem, újramesélem neked a világirodalom legszebb történeteit.
A te nyelveden, izgalmasan, de...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2240 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
NÉHÁNY SZÓ AZ OLVASÓHOZ
Harminc könyv szerzője vagyok. Ötszáz író-olvasó találkozón vettem részt iskolákban. Húsz éve írok neked.
Ismersz, ismerlek.
Tudom, hogy nehéz a klasszikus nagyregényeket olvasnod. Ha bele is kezdesz az egyikbe, előfordul, hogy már két oldal után leteszed.
Hidd el, másnak is meggyűlik velük a baja! Csodálatos művek, de régen íródtak. Régies nyelven, régi olvasóknak.
Úgy döntöttem, újramesélem neked a világirodalom legszebb történeteit.
A te nyelveden, izgalmasan, de megtartva az eredeti regények hangulatát.
Nem én találtam fel a spanyolviaszt. Évszázadok óta mindenütt újramesélték a remekműveket. Még a Bibliát is. És Shakespeare drámáit. És a németek Goethét, a spanyolok Cervantest, a görögök Homéroszt, a franciák Victor Hugót.
Termékadatok
Cím: Egri csillagok [antikvár]
Kiadó: Manó Könyvek Kiadó Kft.
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9786155385674
Méret: 130 mm x 200 mm
Gárdonyi Géza (eredeti nevén Ziegler Géza, Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.
Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.
Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.
Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.
1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.
Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.
Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.
Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.
Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.
Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.
1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.
Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.
Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.
Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Húszévesen diplomatának tanul a Jeruzsálemi Héber Egyetemen.
Huszonöt évesen államvizsgázik az ELTE bölcsészkarán és megnyeri a Magyar Rádió országos hangjátékpályázatát.
Harmincévesen, budapesti és stuttgarti zeneakadémiai tanulmányok és három, sikerrel vett nemzetközi zenei verseny után, operaénekesként járja a világot.
Harmincöt évesen, főszerkesztőként, az ország egyik legnépszerűbb társasági magazinját vezeti – ebben az időben már évente három könyve jelenik meg.
Negyvenévesen beiratkozik kántorképzésre és leszerződik a Frankel Zsinagógához – nem sokkal később Angliában Európa kántorhangjává választják.
Negyvenöt évesen Washingtonban a Magyar Kultúra és Művészet Tiszteletbeli Követe címmel tüntetik ki, nem sokkal később pedig doktori fokozatot szerez.
Ötvenévesen megírja ötvenötödik könyvét, az élete legnagyszabásúbb írói vállalkozásának tartott Burnar – A Mirrén titka című történelmi regényt.
Nős, két gyermek édesapja.
Fotó: Szalmás Krisztina
Huszonöt évesen államvizsgázik az ELTE bölcsészkarán és megnyeri a Magyar Rádió országos hangjátékpályázatát.
Harmincévesen, budapesti és stuttgarti zeneakadémiai tanulmányok és három, sikerrel vett nemzetközi zenei verseny után, operaénekesként járja a világot.
Harmincöt évesen, főszerkesztőként, az ország egyik legnépszerűbb társasági magazinját vezeti – ebben az időben már évente három könyve jelenik meg.
Negyvenévesen beiratkozik kántorképzésre és leszerződik a Frankel Zsinagógához – nem sokkal később Angliában Európa kántorhangjává választják.
Negyvenöt évesen Washingtonban a Magyar Kultúra és Művészet Tiszteletbeli Követe címmel tüntetik ki, nem sokkal később pedig doktori fokozatot szerez.
Ötvenévesen megírja ötvenötödik könyvét, az élete legnagyszabásúbb írói vállalkozásának tartott Burnar – A Mirrén titka című történelmi regényt.
Nős, két gyermek édesapja.
Fotó: Szalmás Krisztina
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............