Kastanka [antikvár]

Részlet a könyvből: Valaki nem fér a bőrébe Egy vörösbarna, rókaképű komondor- és daxli-keverék futkosott a járdán le és föl, és izgatottan nézegetett jobbra-balra. Olykor megállt, és szűkölve emelgette fagyos lábait. Törte a fejét: hogyan lehetséges hogy eltévedt? Arra jól emlékezett még, mivel töltötte a napot, és végül hogyan került erre az ismeretlen gyalogjáróra. Azzal kezdődött a napja, hogy gazdája, az asztalos, név szerint Luka Alekszandrics, feltette a sapkáját, hóna alá kapott valamit, ami fából volt, és vörös kendőbe volt csavarva, aztán rákiáltott: - No, Kastanka, gyerünk!