Minden dolgok könyve [antikvár]

A történet elé Nektek nyugodtan elárulhatom: ez a Thomas-dolog számomra is váratlanul jött. Tulajdonképpen egészen más könyvet akartam írni. Megható könyvet, amin azért nevetni is lehet. A boldog gyermekkoromról szólt volna. Apámról, aki lefekvés előtt mindig hegedült nekem. Olyan csodálatos volt! Anyámról, aki gyönyörű énekszóval kísérte. Megindítóbbat elképzelni sem lehet! A testvéreimről, akik a tenyerükön hordoztak. A barátaimról, akik mindig eljöttek a szühnapomra, hogy „Most mutasd meg!"-et játsszanak velem. A könyv címe az lett volna. Egy boldog gyermek kalandjai. Úgy képzeltem, népszerű karácsonyi kiadvány lesz belőle. Nemcsak a gyerekek, de az apukák és az anyukák, a nagypapák és a nagymamák, sőt maga a miniszterelnök is egy ültő helyében kiolvasta volna. Lehetőség szerint gyertyafénynél, vidáman pattogó tűz mellett, egy bögre forró kakaóval a kezük ügyében. Ám ekkor meglátogatott Klopper úr. Nem ismertem. Ö sem ismert engem, de tisztában volt