Pataki diákok [antikvár]

Részlet a könyvből:Az iskolakerti kapun át, a Kutyaszorító felől, meg a Cziczu boltja irányából a kollégium főbejárata alá kezdtek szaladni a mendurok, mint kotló alá a csirkék, mialatt harsány torokkal kiáltozták:- Korpabácsi mesét mond! Korpa bácsi mesét mond!Egy-két lencsés, aki a Fellegvár felé vivő utköznek haladt, meghallván az örvendetes vészkiáltást, szintén megfordult s futva igyekezett a kollégiumnak:- Korpa bácsi mesét mond!... Korpa bácsi harmadízben negyedéves teológus, aki előzően tizenegy félévig hallgatta a jogi tanszéki előadásokat is, akkor már csakugyan ott állt a kollégium főkapujában. S mialatt a mendurok körülözönlötték, mint kőszirtet az ár, először nagy flegmával megtömte öblös pipáját, megnyomkodta a tetejét, rágyujtott, szippantott vagy hármat és akkor elnézett nyugodtan az apró diákok fölött:- Mi a kivánságtok, édes fiaim?A mendikánsok egyszerre sivitottak föl, mint a harmónium, ha valaki két kézzel tenyerel a sípjaira. Ki rekedten, ki vékönyka-cérnában:- Mondjon mesét, Korpa bácsi!