Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
Ferkó elgondolja repülőgépét.
Az iskolából rajzott ki a sok fiú. Hangosan beszélgetve, nevetgélve jöttek ki, örültek, hogy az öt órai padbanülés után friss levegőt szívhatnak. Egyik-másik egy kis hevenyészett labdarúgást rendezett, többen a délutánt beszélték meg, mások nagy titokzatossággal bújtak össze, hogy valamit elintézzenek. Két fiú haladt oldalt egymás mellett, nem ügyelve a többire. Éppen át akartak menni a másik oldalra, amikor valaki odaszólt: - Szervusz, Repülj Ferkó!
A megszólított oda se nézett.
- Remélem, holnap repülőgépen jössz az iskolába! - mondta és nevetett.
A többiek is nevettek. Repülj Ferkó most már odanézett, felelni akart, de a másik karonfogta:
- Hagyd őket, csak csúfolódni tudnak, egyebet se. Ne törődj velük. Átmentek. A fiúk még a sarkon álltak és nevetve szóltak utána:
- A rajzterembe fogtok repülni?
Nagy nevetés követte e szavakat. Lassan elszéledtek s néhány perc múlva üres lett az iskola környéke. A két fiú továbbment. Repülj Ferkó még bosszankodott, fölháborította, hogy az ő tiszta és nemes buzgalmát így kicsúfolják. Hát olyan nevetni való az; hogy ő egy új, könnyű gépet akar szerkeszteni?
A terv merésznek látszik, de minden dolog merész, amíg meg nem valósul. Ők ketten elhatározták, hogy igenis, megszerkesztik azt a nagyszerű új gépet, amellyel könnyen siklanak a levegőben, csak a háztetőre kell egy kis helyet építeni s a gép onnan emelkedik föl. Nevet is adtak neki: Daru-nak fogják hívni. A Daru meghódítja majd a világot és széjjelviszi mindenfelé a két diák dicsőségét.
Keleti Márton (Budapest, 1905. április 26. – Budapest, 1973. június 20.) Kossuth-díjas magyar filmrendező.
Pályája kezdetén színházi rendezőként dolgozott, elsősorban a zenés műfaj vonzotta. Az 1930-as években kezdett filmezni. Első önállóan rendezett filmje A torockói menyasszony volt, ezt követte néhány népszerű vígjáték. A második világháború alatt nem dolgozott, a háború befejezése után viszont ő forgatta az egyik első magyar filmet A tanítónő címmel. A filmgyártás államosítása számára nagy lehetőségeket nyitott, ettől kezdve felváltva rendezett nagy sikerű vígjátékokat (például Mágnás Miska), és komolyabb tárgyú műveket (például Beszterce ostroma, Különös házasság). 1965-ben készült a – talán legismertebb – filmje, A tizedes meg a többiek, mely bekerült a budapesti tizenkettő, az 1945 után készített tizenkét legjobbnak ítélt film közé. Nagy sikert – közte nemzetközi elismerést – szerzett a Butaságom története c. vígjátéka. Jelentős műve az 1970-ben Liszt Ferenc életéről készült Szerelmi álmok c. filmje. Az 1960-as évektől a Magyar Televíziónak is dolgozott, több politikai tárgyú játékfilmet rendezett. 1950-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmtanszakának vezetője volt.