Szép vagy, Magyarország [antikvár]

Részlet a kötetből: "Arra a hirre, hogy a cserkészek országos vezetőtisztje nevezetes útra készül, Jánoska kiscserkészjelöltnek csap föl s mindenáron részese akar lenni a nagy vállalkozásnak Ugy junius vége táján hire ment, hogy a cserkészek országos vezető-tisztje rendkívül érdekes útra készül. Nevezetesen föltette magában, hogy a legközelebbi napokban elindul s fölkeresi a megcsonkított ország maradék-szépségeit. Mert csak igy érezhetjük át minden szörnyűségével, mit vesztettünk a valóságban: a Magas-Tátra ormait, a Fátrát, melynek oldalából pásztortüzek lobognak szeptemberi estéken a távoli völgyek felé; a Verhovinát, hol az ősvadonban medvék hancúroznak a tisztásokon... Csak igy riadhatunk reá, hogy kétségbeejtő tiz esztendő óta - iszonyatos messzeségekből - lankadatlanul integet nekünk havasfejével a Bucsecs meg a Negoj, hogy nem miénk már a Szent Anna-tava s tiz esztendő óta csak fájdalmas vágyainkkal szállhatunk már el a Vaskapu-szorosig, mely szüntelenül arra emlékeztet mindnyájunkat, hogy ott volt régi hazánk határa... Ezzel a csonkaországra tervezett gyalogutazással önmagában is erősíteni szerette volna a hitet, hogy a mienk lesz még Arad városa, hol a tizenhárom mártir-tábornok csontjai pihennek s táncolni fogunk mi még a felszabadult nyugati végeken, mely tájakon Béri Balogh Ádám kurucai kergették valamikor maguk előtt a darulábu németeket..."