Tündérszép tájakon [antikvár]

Olvasó, aki most kezedbe veszed ezt a könyvecskét, feledkezz meg egy pillanatra arról, hogy falak között vagy városok kőrengetegeibe zárva töltöd életed javát... Gyere velem oda, ahol ezek a sorok születtek, vadvizek partjára, csúcsok világába, tábortüzek mellé... Oda, ahol a sátor feszülő vásznán megcsillan a felkelő nap első sugára s éjszakánként ezernyi hanggal szólal meg a vadon... Mert ott írtam mindazt, amit most magad előtt látsz. A kézirat lapjain ott van még a viharlámpa korma s a vitorláról cseppenő harmat. Olykor kuszák a sorok, mert hullám dobálta a hajót vagy hóvihar tépte ki kezemből a vázlatkönyvemet. Sokszor nem is belőle olvastam ki azt, amit leírtam, hanem pergő filmkockák százait vallattam azért, hogy szóra bírjam a múltat... Ha pedig velem jössz gondolatban és túratársam leszel, akkor Te előtted is kitárul mindaz, ami eddig talán hiányzott életedből, a csúcsok perspektívája s a csend országának beszédes birodalma....