A csábítás iskolája [antikvár]

Első fejezet London, 1808. szeptember Egy szép, őszi délutánon Fletcher Pryde, Greycourt ötödik hercege határozott léptekkel felsietett a Mayfairben álló városi háza lépcsőjén. Nagyon elmerült a gondolataiban, amelyek az üzleti ügyei körül forogtak. Valószínűleg éppen ennek köszönhetően nem figyelt fel a sokatmondó kifejezésre a komornyikja arcán, amikor bevonult a bejárati ajtón. - Kegyelmes uram, úgy érzem, kötelességem felhívni a figyelmét arra, hogy - Ne most, Johnston! Nyolckor vacsorára vagyok hivatalos, és abban reménykedem, hogy előtte még sikerül elcsípnem a jó öreg Brierlyt a klubjában. Éppen eladni készül egy területet a devoni birtokom közelében, amit feltétlenül meg kell szereznem, hogy további fejlesztéseket eszközölhessek. És még néhány jelentést is át kell néznem, mielőtt egyáltalán szóba elegyedhetnék vele. - Még több föld, Grey? - csendült fel egy egyértelműen fiatal, női hang. - Néha van egy olyan érzésem, hogy éppolyan lelkesen költöd a pénzed birtokokra, mint ahogy a nők szép ruhákra. De ha számításba veszem a hírnevedet, miszerint igazán ravasz tárgyalópartner vagy, valószínűleg kevesebbet fizetsz náluk. Grey a hang forrása felé pördült. - Vanessa! - Ezután komor pillantást vetett Johnstonra. - Miért nem szóltál, hogy a hölgy itt van? A komornyik szeme egy egészen kicsit megrebbent, ennél közelebb még sosem járt ahhoz, hogy forgatni kezdje. - Tettem rá egy kísérletet, uram. 11