Bővebb ismertető
Ma hajlamosak vagyunk elhitemi magunkkal, hogy annyi mindent ismerünk már: az atomok mikroszerkezetét energia törvényekkel írjuk le, a távoli galaxisok évmilliárdok óta felénk utazó fényeit leképező űrteleszkópjaink pedig már-már a végtelent pásztázzák. A fizika, a kémia felboncolja az élőt, ám vannak, akik eljutnak arra a képtelen sejtésre, hogy nincs túl messze az az idő, amikor megszülethet az első mesterséges, szintetizált élet az élettelenből.
A minden fogalma nem definiálható, ahogyan a végtelen sem. De ugyanez elmondható a semmi fogalmáról is. A nulla és a végtelen a Mindenség dualitása, együtt létezik. Ám születésüket a filozófia sem tudja értelmezni, hiszen el kell jutnia addig a pontig: hogyan, mikor jött létre az Univerzum? Ez a kérdés kihúzza a fizika perzsaszőnyegét büszkén szétvetett lábai alól. Miért? Egyszerűen azért, mert a múlt történéseit nem lehet bizonyítani a jelenben, pont úgy, ahogy az ismereden jövőt sem.
Elménk egyik - talán a legjellemzőbb - tulajdonsága, hogy akkor tud csak bármit elfogadni, elismerni, önmaga számára befogadni, ha az bizonyítható, hogy igaz. Persze, léteznek axiómák a matematikában, melyek igazsága nem bizonyítható, csak belátható, de ezek ritka kivételek. Ami tehát nem bizonyítható, az vagy nem létező, vagy drasztikusan szólva: hazugság. Egy dolgot - úgy hiszem - valamennyien elfogadunk: a természetben, a Mindenségben nincs hazugság, mert az emberi találmány. Minden bizonnyal a gondolkodással egyidőben született, hasznos volta sokak számára ugyan nem vitatható, célját elleplezni viszont csak időlegesen tudja.
E gondolatokat csak azért írtam mondandóm elejére, mert el kell, hogy gondolkozz azon, vajon amit ma nem tudunk magyarázni, amit nem értünk, mert túllépi az eddig megismert jelenségek határait, az nem is lehet igaz? Amolyan ezoterikus valami? Szellemi történés, amiben vagy hinni kell, vagy amit éppen kinevetünk? Mondok egy egyszerű példát: mi a gömbvillám? Nap mint nap előfordul váradan helyeken zivatarban, de a fizika tudománya értedenül áll előtte; elméletek halmaza persze létezik rá, de ahogy előbb már említettem, bizonyíték híján tőled függ, melyik tetszik. Ez körülbelül olyan dolog - jó, persze, ez a gömbi tünemény fizikával, kémiával, matematikával azért alaposan meg van spékelve -, mint amikor megkérdezem, melyik szín a legszebb a világon? Bolond kérdés ugyan, de megérne egy misét feltenni ma élő nagy tudósainknak. Mennyi szép elmélet születne belőle! Később majd érzékelni fogod, ez a gömbvillám hasonlat talán nem is olyan rossz. De egyelőre ne törődj vele!
M 1