A Hadács; Az üstökös [antikvár]

Két regény került egymás mellé a kötetben. Mindkettő szatíra, s mindkettőjük televénye a tegnapok történelme. Ikerkönyvek hamis ügyek hamis védelmezőiről. Leleményes és kivédhetetlen szatírái a koronként változó koturnuson ágáló törpeségnek. A hadács - közismert és közönséges nevén: besúgó - K. K. Mátyás téri cipészmester. A múlt század derekán sarjadó hazai munkásmozgalmi egyesületekben fejti ki "áldásos" tevékenységét. A regény az ő tizenhárom árkust megtöltő beadványából szerveződik remekművű szatírává. Míg a "Belügyi Minister Úr"-ral nagyra törő terveit ismerteti, érdemeire való hivatkozásaiból összeáll egész életútja a temesvári munkásegyletben kifejtett besúgói szerepétől pest-budai működéséig, sőt a nemzetközi munkásmozgalom "szétrobbantására" kifőzött tervének kudarcba fulladásáig. Suszterünk a hatalom félelmét nyergeli meg, hogy hasznot húzzon belőle. Az üstökös fiktív krónika. Szerzője Bakta Előd. Ő számol be nemes Zudor Bertalan "fényességes pályájáról és dicső mártíromságáról". Hogy kicsoda Zudor és hűséges lantosa? Kitalált regényalakok a történelem mindenkori mellékszereplői, a megsűrűsödő történelmi események apró vámszedői. Zudor a tizenkilences katonatanácsba befurakodó dzsentri ellenforradalmár, Bakta meg az "udvari" krónikás. Amilyen az udvar, olyan a költője. A léhűtő, ám talpig úr Zudor az elkártyázott tiszti mundérból egyenesen Bakta Előd ünneplő ruhájába, sőt hitvesi ágyába bújik, az ő vendégszerető, barátmarasztaló otthonából űzi apró, ámde annál gátlástalanabb köz- és magánéleti mesterkedéseit. A nevetségesen naiv eseménybeszámolók, a krónikás bárgyú hiszékenysége, a túlexponált vakbuzgósága fordítják fonákjára a történetet, s teszik nevetségessé a "hőst" és krónikását. Fülöp János szatírái nemcsak lenyűgöző olvasmányok, hanem áldokumentumba csomagolt történelemleckék is, melyek mává varázsolják tegnapunkat. Leomlanak a gazdagon díszített, korhű díszletek, eltűnnek az ómódi kosztümök, mert a lelkek ruhája nagyon is modern.