A hézag [antikvár]

A szatíra egyik mondókája Anyanyelvű, kényes szánkban a kétnyelvűség durva vas-zabla. Feltöri, vasízűvé teszi édes anyanyelvünket. Amikor ez a regény bemutatja az amerikai-magyar kétnyelvűségből kialakult keveréknyelvet, a szatíra csípősségével figyelmeztet erre. Láthatjuk: a kétnyelvűség keveréknyelve néha keserűen nevettető, máskor az érthetetlenségig kopott, sokszor pedig a magyar szókincset siváran apasztó. (Hogy ezt élethűen érzékeltethessem, a dialógusokat úgy írtam le, amint azokat a "bakáji", az amerikai magyar beszédben kimondják, magyar kiejtésük szerint.) A kétnyelvűség vas-zabláját idegen oktatás, olvasás és kultúra kantárszárán tartják. Erdélyben, a Felvidéken, a Délvidéken és Kárpátalján millió magyar fiatal ezzel a vas-zablával a szájában indul neki a mindennapi életnek, egzisztenciális versenynek. Iskolában-munkában, perben-békében, irodalomban-tudományban. Hányan olvasunk még magyarul - mi, magyarok?