A megérdemelt szerető [antikvár]

London 1824 kora tavasza fannak előnyei annak, ha az ember másodszülött fiú. ^Jy Ha létezik egyáltalán kikezdhetetlen társadalmi igazság, akkor az ez: a korhely, gazember vagy szélhámos örökösnek előbb-utóbb jó útra kell térnie. Szabadjára engedheti az indulatait, kitombolhatja magát, és megbotránkoztathatja a társadalmat ifjonti meggondolatlanságával, de a jövőjét már kőbe véste az egyik legfinomabb kezű kőműves, és végül úgyis a rangja, a birtoka és a vagyona béklyójában találja magát - a főnemesi rend foglya lesz, a Lordok Házában helyet foglaló felebarátaival együtt. Nem, a szabadság nem az örökösöket illeti, hanem a többieket. És Jasper Arlesey, Harlow grófjának másodszülött fia tisztában volt ezzel. Azt is tudta, méghozzá a bitófa árnyékában élő bűnöző éleslátásával, hogy bár nem jár neki az örökösi rang, birtok és vagyon, mégis ő a világ legszerencsésebb embere, amiért tizenhét hónappal Owen Elwood Arthur Arlesey, a legidősebb, elsőszülött fiú, Baine vikomtja, a grófság várományosa után látta meg a napvilágot.