A szökevény [antikvár]

Részlet a kötetből:"A templom nyitott ablakán kihallatszott az orgona hangja és a szárnyaló énekszó. A templomkertben most virágzottak a vadgesztenyefák és ez a virágzás szinte egyik napról a másikra virradólag lepte el a kertet, mintha a tavaszi éjszaka óráiban apró tündérek serege érkezett volna valahonnan, fehér- és rózsaszínű, kúpalalú kis sátrakat verve sűrűn egymás mellett a lombokon. A záporfelhők mögül kibuggyanó napsütésben a bodzafák fojtó, meleg illata áttört a könnyű, édes, esőszagú levegőn. Gotthárd napja volt, 1898-ban.A nyitott ablakon fecske röppent be a templomba és nem találva meg az utat visszafelé, körberöpült a templom fehér mennyezete alatt.A zsoltár véget ért s miközben nagyon elhalkulva már csak az orgona legmélyebb, dümmögő sípjai szóltak, a tiszteletes úr fellépett a szószékre. Bár világi tárgyat választott szentbeszédének, a Példabeszédek Könyvéből merítve az alapigét: "Mint az ezüst a tégelyben és az arany a kemencében próbáltatik meg, azonképpen az ember az ő hírneve szerént..." a prédikáció alatt a legtöbb ember a mennyezet felé forgatta a nyakát.A fecske nagy lengő elipsziseket írt le odafönt és ijedt kis csicsersége néha mint a méz csöppent le a magasból.Megjelenése különösen a diákok között okozott nagy izgalmat, akik a karzaton az orgona mellett ültek. Egyszerre csak egy kalap repült fel a magasba, de a fecske könnyed és kecses ívben tért ki a támadás elől."