A szökőkút [antikvár]

PrológusA kora reggeli napfény visszaverődött a folyóról, megcsillant a csónak evezőiről lehulló vízcseppeken. Az evezős, egy öltönyt viselő fiatalember, lefröcskölte két utasát, akik erre tettetett felháborodással sikongattak. Előző este az egyetemi bálon vettek részt, most reggel pedig fél nyolckor még mindig jól szórakoztak.-Simon, hagyd abba! - zsörtölődött Penny. - Ha tönkreteszed a ruhámat, többé nem állok szóba veled. - A ruha krémszínű szaténból készült, és irigylésre méltó alakra simult.-Kérlek, Simon, tényleg hagyd abba! - szólt rá Barbara is. - Semmi kedvem úszni. - A lánynak íves szemöldöke alatt hatalmas, zöldeskék szeme, egyenes orra és élesen kirajzolódó szája volt, utóbbit láthatóan gyakrabban használta nevetésre, mint szomorkodásra. Ruhája cseresznyepiros és krémszínű csíkos taftból készült, a vállát szabaddá tévő nyakkivágással, puffos ujjal és ferdén szabott szoknyarésszel.-Erted bármit megteszek, drágám - evezett tovább Simon.Barbara Newnhamben ismerkedett meg Pennyvel, és azonnal összebarátkoztak. Pennynek szokatlan, vörös-arany haja és makulátlan arcbőre volt. Gazdag szülei azzal a szándékkal küldték egyetemre, hogy figyelmét a színészi pályáról inkább olyasvalami felé tereljék, amit megfeleló^bbnek tartottak egy fiatal hölgy számára. Barbara szerint a terv nem vált be. Penny éppenhogy csak meg tudott felelni az elvárásoknak, mert jobban érdekelte az amatőr színjátszás