A verebek [antikvár]

Részlet: A házmester-kisasszony a tükör előtt ült és puderezte magát. Az ablakon, mely a kapu alatt nyilt, vajmi kevés világosság szürődött a szobába, de a kisasszony a homályban is elég jól boldogult. A puderezéshez különben is nem világosság kell, hanem puder, szokta Wéber papa mondani. Hirtelen beszélgetést hallott. Megismerte a Korniss Géza hangját. - Házsmesterné, nincs egy kis fekete tintája? - Fekete? Azt hiszem a miénk lila. - De nekem fekete tinta kellene. A házmester-kisasszony hamarosan begombolta a bluzát és átment a másik szobába. Korniss Géza elvörösödött, ahogy meglátta. Ahogy a nyitott ajtóban állott, az első pillanatban hátralépett, mintha menekülni akarna. De az ajkán már kiszökött a dadogó beszéd. - Azt hittem, már elment az akadémiára.